Az öt évvel ezelőtt elhunyt Kondor Lajos SVD magyar szerzetes szobrát március 7-én áldja meg Erdő Péter bíboros Portugáliában, a fatimai szentélyhez közeli, Kondor Lajosról elnevezett téren. Az eseményen részt vesz António Marto leiria-fatimai püspök és Áder János köztársasági elnök.

 

A Portugál–Magyar Együttműködési Egyesület és a lisszaboni magyar nagykövetség, a leiria-fatimai püspökség, a fatimai szentély és a helyi hatóságok támogatásával állították fel a magyar verbita szerzetes szobrát a fatimai szentély közelében lévő, Kondor Lajosról 2011-ben elnevezett téren.

Március 7-én, délelőtt 10 órakor Erdő Péter bíboros és António Marto leiria-fatimai püspök mutat be ünnepi szentmisét az ötven éve készült fatimai magyar kálvária közelében található Szent István-kápolnában. A magyar keresztút létrejöttének ötvenedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen emléktáblát avatnak. Kondor Lajos szobrának megáldására 11.30-kor kerül sor. A portugál zarándokhelyen szolgált magyar szerzetesre való emlékezés keretében 15 órai kezdettel Marco Daniel, a Fatimai Szentély Kutatási Központjának igazgatója tart előadást a magyar kálvária történelmi és művészeti jelentőségéről.

A magyar verbita szerzetes szobrát egy Portugáliában jól ismert művész, Sousa Araújo készítette, akinek több vallási témájú alkotása is áll Portugália jelentős helyein. Kondor Lajos atya évtizedeken keresztül szolgált Fatimában, nagyon sokat tett a kegyhely üzenetének terjesztéséért, és a pásztorgyerekek boldoggá avatásának viceposztulátoraként is tevékenykedett. Nevéhez fűződik az 1956-os forradalomnak és szabadságharcnak is emléket állító fatimai magyar kálvária létrehozása, melynek anyagi alapját magyar menekültek adományai teremtették meg.

Kondor Lajos atya 1928-ban született a Győr-Moson-Sopron megyei Csikvándon. Középiskolai tanulmányait a győri bencés gimnáziumban és a székesfehérvári ciszterci gimnáziumban végezte. 1946-ban Kőszegen lépett be a verbiták (Isteni Ige Társasága) rendjébe. A németországi Bonnban tanult teológiát, itt szentelték pappá 1953-ban. 1954-ben rendje Portugáliába küldte, ahol a szemináriumban volt nevelő és tanár. 1961-től a még kiskorukban elhunyt fatimai pásztorgyermekek, Ferenc és Jácinta boldoggá avatási perének viceposztulátora lett.

1978-ban az akkori leiriai püspökkel, Alberto Cosme do Amarallal együtt találkozott II. János Pál pápával, hogy hivatalosan is megkezdődhessen a boldoggá avatási eljárás. Meisner bíboros, kölni érsek segítségével elérte, hogy II. János Pál 2000. május 13-án Fatimában avassa boldoggá a két pásztorgyermeket, bár a korábbi tervek szerint a kihirdetés Rómában történt volna.

Kondor Lajos atya életcélja a fatimai üzenet terjesztése volt, az általa fenntartott „Pásztorgyermekek Irodája” (Secretariado dos Pastorinhos) a világ számos nyelvén, köztük magyarul is jelentetett meg a fatimai jelenésekről szóló könyveket, illetve Lúcia nővér emlékezéseit, elmélkedéseit.

Kondor Lajosnak nagy szerepe volt a fatimai magyar keresztút létrehozásában, amely az 1956-ban külföldre menekült magyarok kezdeményezésére és adományaiból épült meg. A szerzetes mindig szeretettel fogadta a Fatimába érkező magyar zarándokokat, gyakran tartott szentmisét nekik.

2004 márciusában a Szükséget Szenvedő Egyház (Kirche in Not) nevű szervezet kitüntetést adományozott neki abból az alkalomból, hogy ötven éve élt és dolgozott papként Portugáliában. 2006 januárjában a portugál köztársasági elnök, Jorge Sampaio a Portugál Köztársasági Lovagrend parancsnoki rangjával tüntette ki. Ugyanebben az évben októberben, a magyar nemzeti zarándoklat alkalmával Magyarország lisszaboni nagykövete adta át Kondor Lajosnak a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét.

Fotó: Facebook.com/portugal.hungria, Győri Egyházmegye

Magyar Kurír