„Néhány katolikus, keresztény nagycsaláddal megalakítottuk a Mária Országa Imaközösséget, mellyel az ezeréves Magyarországot szeretnénk szolgálni az imádság, a szeretet és az összefogás erejével” – olvassuk a közösség Facebook oldalán. A székhely címe pedig: Budavári Palota, Mária-anya szobor, Budapest.

Vertse Márta – Vatikán

A Mária Országa Imaközösség a korábbi polgári körök mintájára jött létre azzal a szándékkal, hogy imakilenceddel készüljön 2020 első péntekétől, január 3-tól kezdve az eredetileg 2020 szeptemberére tervezett, budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra. Mivel a világjárvány miatt az eseményt egy évvel későbbre halasztották, így az első pénteki imák is tovább folytatódtak a Dunára néző budai Szűzanya szobornál. Az alapító, Kiss Antal teológus, valamint a társalapítók, Eperjes Károly színművész, Csókay András idegsebész és Gaál Mária, az Egyházközségi Nővérek Társaságának vezetőnővére immár második éve minden hónap első péntekén, délután négy órakor közös rózsafüzér imára hívják a katolikus hívőket a Budai Vár Rondellájánál álló Mária Anya-szoborhoz.

 

Az Imaközösség védnöke és lelkivezetője Székely János szombathelyi megyéspüspök, aki egy nyilatkozatában kifejtette: „mélyen egyetértek azzal a vággyal és célkitűzéssel, amellyel - az imaközösség tagjai - hónapról hónapra összegyűlnek a Budai Vár szélén, hogy megújítsák Szent István országfelajánlását, hogy ugyanarra a sziklára építsék jövőnket, amelyre ezer évvel ezelőtt ő lerakta nemzetünk történelmének alapjait, és amely ezer éven át megtartott minket”.

 

Mit fejez ki az UNESCO Világörökségét képező Várnegyed Rondelláját díszítő négyméteres Mária Anya bronzszobor, Mátyássy László szobrászművész alkotása, amelynek egyik célja, hogy koncepcióját és stílusát tekintve hidat képezzen a Vár legkorábbi emlékei és korunk művészete között? A szobor az Immaculata Alapítvány a Köztéri Szobrok Emeléséért nevű, 2008-ban megalakult szervezet tervének megvalósulása. Klukon Edit zongoraművésznő, alapítótag, ma a kuratórium elnöke a szobor 2013. november 13-i felállítását követően nyilatkozta: „A műalkotást szeretettel ajánljuk mindenkinek, tudván azt, hogy ez a szobor a feltétel nélküli szeretet, a szelídség és a békesség örök jelképeként áll majd a Budai Vár fokán. A kuratórium kiadványában pedig a következőket olvashatjuk: „Szent István királyunk Szűz Máriának ajánlotta fel Magyarországot. Kegyelmébe annak az Asszonynak, aki az Írásnak és Tudásnak erejétől vezetve, hittel, mély alázattal, megértéssel és szelídséggel járult hozzá a próféciák beteljesüléséhez. Máig ható feltétlen szeretete és odaadása sokunknak ad bátorságot és segítséget ahhoz, hogy magasabb szellemi szinten élhessünk, gondolkodhassunk”.

 

Az idén Széchenyi nagydíjjal kitüntetett művészettörténész, Dávid Katalin, Mátyássi László alkotását elemezve arra mutatott rá, hogy a szobor a bizánci, győzelmet hozó Isten Anyját eleveníti meg. Ez a szentséges ikon-típus Isten Anyjának, a Theotokosznak egyik ősi kompozíciója, amelyet az ikonográfia „Nikopoia”, azaz „Győzelmet-hozó” címmel illet. Lényege, hogy Máriát álló helyzetben mutatja, isteni gyermeke pedig a kompozíció tengelyében, frontálisan Anyja felső teste előtt helyezkedik el, ezzel Mária, mintegy méltóságot adó trónja lesz Szent Fiának.

Az elsőpénteki szentolvasóhoz már az első alkalommal is sokan csatlakoztak a határon túlról is az egész Kárpát-medencében. Decemberben Lengyelország és Magyarország jövőjéért imádkoztak a Mária szobornál, a rózsafüzér előimádkozója Tomasz Jaskólski, a Hedvig Királynő – Queen Jadwiga Alapítvány elnöke volt. Az elsőpénteki találkozókhoz, minden alkalommal délután négy órai kezdettel, a hívek a Bonum TV csatornán, a Mária Rádió és az imaközösség Facebook oldalán csatlakozhatnak, a világjárvány egyes hullámaiban az imát csak online lehetett követni, személyes részvétel nélkül.

 

A Mária Országa Imaközösség határainkon túlra is kiterjedő hatása mintegy válasz Szent II. János Pál felhívására, aki péteri szolgálata során, utalással a földrész keresztény gyökereire, szüntelenül arra buzdított: „Európa térj vissza önmagadhoz! Légy önmagad!”. 2003. július 13-án, vasárnap délben Castel Gandolfo-ban az Úrangyala elimádkozása előtt mondott beszédében utalt az Európai Unió küszöbön álló kibővítésére. Megállapította, hogy olyan sok fény mellett nem hiányoznak az árnyak sem. A szent pápa idézett Ecclesia in Europa, az Egyház Európában k. szinódus utáni buzdításából, amelyet nem sokkal azelőtt, június 28-án tett közzé az Egyházban élő Krisztusról, mint a remény forrásáról Európa számára. Ebben többek között megállapította, hogy az európai kultúra a „csöndes aposztázia”, hitehagyás benyomását kelti. Az önelégült ember úgy él, mintha Isten nem létezne. A remény elvesztésének, a keresztény emlékezet elhomályosodásának egyik következménye az a kísérlet, hogy egy Isten és Krisztus nélküli antropológiát juttassanak érvényre, amely mesterségesen elfoglalja Isten helyét és elfelejti, hogy nem az ember alkotja Istent, hanem Isten teremti az embert.

 

Vissza kell térni Krisztushoz, és Krisztustól kell ismét elindulni. Az egyház tudja felkínálni Európának a legértékesebb kincset, amelyet senki más nem tud adományozni, vagyis a Jézus Krisztusba, a soha nem csalatkozó remény forrásába vetett hitet. Majd Szent II. János Pál a következő fohásszal zárta beszédét: „Mária, egy új világ hajnala, virrassz az európai egyház fölött, add, hogy készségesen hirdesse, ünnepelje és szolgálja a remény evangéliumát!”.