Február 26-án, pénteken hajnalban visszaadta lelkét Teremtőjének Snell György, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke, a Szent István-bazilika plébánosa, akinél Covid-fertőzést állapítottak meg – tájékoztatta szerkesztőségünket Erdő Péter bíboros, prímás.
Snell György püspök életéért és szolgálatáért hálásak vagyunk, és imádságunkkal a Mindenható Isten irgalmába ajánljuk. A temetéséről később rendelkeznek – mondta szerkesztőségünknek a bíboros.
Snell György 1949. március 8-án született Kiskirályságon (a Csongrád megyei község neve 1956 óta Eperjes – a szerk.). Felsőfokú tanulmányait a központi szemináriumban és az Egri Érseki Papnevelő Intézetben végezte. 1972. április 3-án szentelték pappá Egerben a Váci Egyházmegye szolgálatára. 1993-ban, a magyarországi egyházmegyék határainak átrendezését követően inkardinálódott az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyébe.
Szolgálati helyei:
1972–1975: káplán Kiskunlacháza-Peregen,
1975–1987: káplán Budapest-Rákoskeresztúron,
1988–2008: plébános Budapest-Rákoskeresztúron,
2004–2006: plébános Budapest-Rákosligeten,
2000–2003: a Rákosi Esperesi Kerület helyettes esperese,
2003–2005: a Rákosi Esperesi Kerület esperese.
2003-tól 2014 végéig ellátta az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Katolikus Iskolai Főhatósága igazgatói tisztségét.
2008. augusztus 1-jétől a budapesti Szent István-bazilika plébánosa volt.
Ferenc pápa 2014. október 20-án az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspökévé nevezte ki, és a pudenzianai címzetes püspöki címet adományozta neki. Püspökké szentelése 2014. december 6-án volt a Szent István-bazilikában.
A főpap lelki üdvéért péntek reggel fél órán keresztül szólt a Szent István-bazilika valamennyi harangja és húsz percen keresztül az esztergomi bazilika prímásharangja.
*
A portálunknak adott interjúban Snell György így fogalmazott: „Segít a természetemből fakadó optimizmusom. Kérdezem: miért vagyunk reménytelenek? Krisztus nem váltott meg bennünket?
Megváltottságunk örömében kell megelégednünk azzal amink van. Ezt a reményt szeretném az emberek szívében felszítani, mert reménytelenül élni lehetetlen.
*
Krisztus megváltott minket, őrizzük meg lelkünkben a reményt. A remény a hitből táplálkozik, hiszen miben reménykedjek, ha nincs a szívemben hit. És itt a harmadik isteni erény is belép, hiszen így több szeretettel leszünk egymás iránt.”
Fotó: Merényi Zita, Balázs Péter
Magyar Kurír
(ki)
3
Kommentáld!