Ekkor, 1601-ben visszavonult Monthelon-i kastélyukba. Szalézi Szent Ferenc lett a lelki vezetője, akivel egy
lelkigyakorlaton ismerkedett meg. Az ő irányítása alatt Franciska szépen haladt a tökéletesség útján: ápolta a betegeket, gondozta a szegényeket. Szalézi Szent Ferenc munkatársa lett. Együtt megalapították Annecy-ben a vizitációs nővérek szerzetesrendjét, amelyet később ő
vezetett.Nagy szerepe volt Ferenc halála után annak szentté avatására történő előkészületekben. Ebben az időben Páli Szent Vince lett lelki atyja. Rendjük gyorsan terjedt, a gyakorlatban mutatta meg, hogy a szeretet, a gondoskodáa és nevelés szaléziánus szelleme hatékonyan munkálkodik. Halálakor már 87 házuk volt. Rendjének fáradhatatlan szervezője volt, sokat utazott, tüdőgyulladásban hunyt el 1641. december 13-án a moulinsi rendházukban. Annecy-ben, Szalézi Szent Ferenc közelében nyugszik koporsóikat az oltár köti össze, tabernákulummal és Jézus szentséges szívének szobrával. 1751-ben boldoggá, 1767-ben szentté avatták.
Életrajzából:
A Bourbilli kastélyban gondtalan életű Johanna-Franciska — mondják a krónikások — nagy odaadással szolgálta a szegényeket. Saját kezűleg készített számukra ételt. Az egyik ínséges esztendőben új ajtót vágatott a kastély falán, hogy a szegényeknek ne kelljen egy kapunál tolonganiuk. Mivel azonban az ő éléstára sem volt kifogyhatatlan, Isten csodával jelezte, mennyire kedves előtte Franciska jótékonysága: amikor a hombárokból kifogyott a gabona, éppen úgy, mint egykor a szareptai özvegy, hónapokon át ő is egy csodálatos módon ki nem apadó hombárból vette elő a lisztet és sütötte a kenyeret az éhezőknek.
**
Kommentáld!