A fogadalmi kápolnák közé tartozó szekszárdi Remete-kápolnában idén szeptember 10-én és 11-én tartották a már hagyományos Kisboldogasszony-napi búcsút. A gyalogos zarándoklatot is magában foglaló ünnep az irgalmasság szentéve Pécsi Egyházmegyei rendezvénysorozatának része volt.
KÉPGALÉRIA – klikk a képre!
Szeptember 10-én, szombaton a szekszárdi szent kapun való átlépéssel vette kezdetét az ünnep, majd a Belvárosi templomban rózsafüzér-imával és bűnbánati liturgiával folytatódott. Az irgalmasság volt a témája a katekézisnek, majd a szentségimádás után a hívek gyalog, zászlókkal és énekszóval zarándokoltak Udvardy György megyéspüspök vezetésével Szekszárd belvárosából a szőlőhegyen lévő Remete-kápolnához. Az ünnepi szentmisét a főpásztor mutatta be, aki az irgalmas és közeli Istenről beszélt. A szentmise után keresztúti ájtatosság és esti ima zárta a napot.
Szeptember 11-én, vasárnap délelőtt rózsafüzér-imádság kezdődött a Remete-kápolnában, a Rózsafüzér Társulat vezetésével. 10.30-kor búcsúi szentmisét mutatott be Mayer Mihály nyugalmazott megyéspüspök, majd szentségi körmenet zárta a búcsút. A kétnapos programra csaknem ezren érkeztek a környékről és az ország különböző településeiről.
A Remete-kápolna 1757-58 között épült. Esterházy Pál nádor leírásából tudjuk, hogy már a 11. században is kedvelt kegyhely volt, amely a török hódoltság alatt elpusztult. A hely nevét több hagyomány igyekszik magyarázni, melyek egy pontban értenek egyet: valaha e helyen remete talált magának lakóhelyet. A török hódoltság után, a 17. század végén, 18. század elején lendült fel a város vallásos élete, és ezzel együtt a kegyhelyé is. A város szélén leroskadni induló kápolnát a hívek újjáépítették, megnagyobbították. A korábbi kápolna Szent Anna tiszteletéhez kötődött, amelyet az újjáépítés után Mária születéséhez kapcsoltak.
Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kommentáld!