„Az Istent szeretőknek minden a javukra válik!” (Róm 8,28) – hangzik Boldog Brenner János, az iskola névadója  jelmondata. Brenner János elsőfogadalmas ciszterci szerzetes, rábakethelyi káplán volt, aki vértanúságával is bizonyította Isten iránti szeretetét és hűségét. A huszonöt éves Brenner János egy állítólagos beteghez tartott az Oltáriszentséggel, amikor máig ismeretlen tettesek megalázták, és harminckét késszúrással végeztek vele. Rövid papi szolgálata során nagy lelkesedéssel és odafigyeléssel tanított hittant a rábízott gyerekeknek. Munkáját alapos felkészültség és nagy odaadás jellemezte. Rajongott az ifjúságért, otthonosan mozgott közöttük, hiszen két fivérével együtt nevelkedett, akik szintén a papi hivatást választották. Örömmel foglalkozott a ministránsokkal, és azon fáradozott, hogy Jézusnak jó barátai legyenek.

Az iskola nem csak új névvel gazdagodott: új a könyvtár is, a harmadik szinten pedigközösségi teret alakítottak ki. Az udvaron új játékos eszközöket helyeztek el; megújult az informatikai park, sőt a közösségi termekben és több osztályteremben klímát is felszereltek.

Apc község kialakulása akkor vette kezdetét, amikor a Katolikus Egyház 1715-ben beindította az anyakönyv vezetését. Írásos emlékek szerint erre az időszakra esik a rendszeres iskolai oktatás beindulása is. A település első iskola a jelenlegi Fő utcai iskola helyén, 1750-ben épült. Két szobája volt, amelyből az egyik iskolai tanterem, a másik a kántortanító lakásául szolgált. 1875-ben iskola céljára egy további termet alakítottak ki a Fő utcai gyógyszertár melletti épületben, majd nem sokkal később ugyanott a második oktatási termet is biztosították. Ezzel egyidőben a kántortanítói lakásban megszűnt az iskola. Tíz évvel később a plébánia mellett építettek egy új iskolát, ahol kezdetben két teremben, majd csakhamar három teremben folyt az oktatás, miközben a gyógyszertár melletti épületben megszűnt az iskola. Az új iskolában 1900-ban kialakították a negyedik tantermet, majd 1919-ben az addigi kántortanítói lakásnak használt helyiségből az ötödik termet is az oktatás rendelkezésére adták.

1927-ben a csaknem két évszázaddal előbb megépített kántortanítói lakást és a volt iskola épületét lebontották, és felépült helyén a Fő utcai, még ma is iskolai célokat szolgáló, hat tantermes, kétszintes iskola épülete. 1968-ban az egyik osztálytermet tornateremmé alakították. 1980-ban a kultúrotthon nagytermét alakították ki, úgy, hogy egyben szolgálja az iskola ilyen irányú igényét is. 1970-ben megépült egy 40 férőhelyes napközi, amit rendeltetésszerűen a mai napig is használnak. Az iskola bővítését, ezzel az oktatás színvonalának emelését, és nem utolsósorban az „egyműszakos” oktatás megteremtését célozta 1985-ben átadott háromszintes új iskola épülete. 1992-ben adták át az iskola melletti tornacsarnokot, amelynek méretei lehetőséget biztosítanak labdajátékok rendezésére, bálok szervezésére is.

2012-ben az önkormányzat képviselőtestülete úgy döntött, hogy kapcsolatba lép az Egri Főegyházmegyével. 2012. szeptember 1-jétől katolikus szellemiségű intézményként működik, mely általános iskolai feladatokat lát el.

Forrás és fotó: Egri Főegyházmegye

Magyar Kurír