Példabeszédek könyve 20.fejezet 22.vers

„Majd én megmutatom!” , „Eljön majd az én időm!”, „Megfognak fizetni mindenért, amit velem tettek!” – ismerős mondatok, ugye? Azt hiszem, hogy legalább egyszer minden ember szájából elhangzik valamelyik, de ha nem is, akkor a környezetében találkozik egy-egy hasonló kijelentéssel.

Miért? Miért érzi úgy az ember, hogy bosszút kell álljon vagy meg kell mutassa, hogy ő az erősebb? Miért lenne neki ettől jobb? A válasz valahol ott keresendő, hogy mindannyian arra vágyunk, hogy elfogadjanak, hogy azt az embert lássák, akik valójában vagyunk, hogy szabadok lehessünk. Amikor bántanak azért, amit képviselsz, amit teszel vagy ahogy érzel, gyengének és védtelennek érezheted  magad. Eljutsz arra a pontra, hogy meg kell védened magad, mert más nem teszi meg helyetted. Beindulnak az ösztönök és te meg vagy győződve arról, hogy mindent azért teszel, hogy elfogadjanak, tiszteljenek. Közben pedig véded a szabadságodat, a meggyőződésedet, vagyis saját magad.

Sokszor belefutottam ebbe a körbe, sőt mai napig belefutok, gyakran én generálom. Nem tudok elengedni dolgokat és sokszor nem is akarok, de ilyenkor teszem fel a kérdést és ez rendszerint egy nagy lelki gyötrődést jelent, hogy „Megéri?”. Erre általában azt a választ adom, hogy igen, megéri. Megéri kiállni magamért, megéri harcolni a szabadságomért, megéri megmutatni mindenkinek, hogy erős vagyok. Aztán megállok, veszek egy nagy levegőt, behunyom a szemem és elengedem.

Ennyire könnyű lenne? Cseppet sem! Sőt, nagyon nehéz! Azonban hiszem azt, hogy az ember minden egyes nap tanul valamit magáról, a világról, az emberekről és Istenről. Ennek a napnak a feladata, hogy megtanuljunk bízni abban, hogy anélkül is rendeződnek a dolgok, hogy mi bosszút forralnánk vagy megmutatnánk, hogy velünk aztán ne szórakozzanak. Bíznunk kell Őbenne és abban, hogy egy-egy ilyen helyzet nem az ellenségünk, hanem a tanítónk és ki kell hozzuk belőle a legtöbbet. Legyen ez a mai nap ilyen.

Áldott napot!

bejegyezte: csomó hajni – november 23, 2021