Baylon Szent Paszkál hitvalló
2010. 05. 17. 16:37 -
XIII. Leó pápa 1902-ben az eucharisztikus művek
védőszentjévé tette az egyszerű spanyol ferences testvért, Baylon Szent
Paszkált (1540–1592). A hitvalló szentet 1690-ben kanonizálták.
„Vágyom az Istennek tetsző engedelmesség után,
hogy ne kelljen nekem azzal törődnöm: jó-e, amit teszek.
Nincs nagyobb jó, mint a vak engedelmesség,
amelyben úgy él az ember, mint az újszülött anyja karjai közt.”
(Baylon Szent Paszkál)
Spanyolországban
született, egyszerű földműves családban. Huszonnégy éves koráig
édesapja és mások legelőin őrizte a bárányokat. Tizennyolc évesen, egy
látomás hatására, felvételét kérte a Loretóban található minorita
rendbe, ám elutasították kérelmét, hiszen semmit sem tudtak az ifjú
pásztorról. Néhány évvel később Paszkál újra jelentkezett, ezúttal
engedélyezték, hogy laikus testvérként belépjen a megreformált
ferencesekhez. Főként portai szolgálatot látott el különféle
spanyolországi kolostorokban. Bár írástudatlan volt, a Szentlélektől
kapott bölcsesség révén vált ismertté.
Életét
az Oltáriszentség tisztelete határozta meg; hosszú órákon át térdelve
imádkozott a szentségtartó előtt. Amikor egy alkalommal Franciaországba
küldték, rendi habitusában utazott, holott ez igen kockázatos volt a
francia vallásháborúk közepette; útja során több alkalommal is
megszólták, s egy vita során, amikor egy protestáns vándorprédikátorral s
az őt hallgató tömeggel szemben védelmébe vette Jézus testének és
vérének valóságos jelenlétét az Eucharisztiában, a hugenották majdnem
halálra kövezték. Az akkor elszenvedett sérülései élete végéig fájdalmat
okoztak neki.
Pünkösd vasárnapján halt meg a
villareali kolostorban, éppen akkor, amikor úrfelmutatáskor megszólaltak
a csengettyűk. Halála után sírjánál számos csoda történt. Baylon Szent
Paszkál a pásztorok és az eucharisztikus kongresszusok védőszentje. A
művészi ábrázolásokon az Oltáriszentség előtt térdelve látható, máshol
juhait őrzi.
Magyar Kurír
Kommentáld!