2020. január 3., péntek
Karácsonyi idő
1Jn 2,29 – 3,6
Ha
tudjátok, hogy ő igaz, akkor azt is tudjátok, hogy mindaz, aki igazságot
cselekszik, tőle született. Nézzétek, mekkora szeretetet tanúsított
irántunk az Atya, hogy Isten fiainak neveznek, és azok is vagyunk! Azért
nem ismer minket a világ, mert őt sem ismeri. Szeretteim, most Isten
fiai vagyunk, de még nem lett nyilvánvaló, hogy mik leszünk. Tudjuk
azonban, hogy amikor meg fog jelenni, hasonlók leszünk hozzá, mert látni
fogjuk őt, amint van. Mindaz, aki ezzel a reménységgel van iránta,
megszenteli magát, mint ahogy ő is szent. Mindaz, aki bűnt cselekszik,
törvényszegést is elkövet, mert a bűn törvényszegés. És tudjátok, hogy ő
azért jelent meg, hogy elvegye a bűneinket, és benne nincsen bűn. Mindaz, aki benne marad, nem vétkezik, és mindaz, aki vétkezik, nem látta és nem ismerte őt.
Jn 1,29-34
Másnap
látta, hogy Jézus közeledik hozzá. Erre így szólt: ,,Íme az Isten
Báránya, aki elveszi a világ bűnét! Ő az, akiről mondtam: Utánam jön egy
férfi, aki megelőz engem, mert előbb volt, mint én. Én nem ismertem őt;
de azért jöttem vízzel keresztelni, hogy őt megismertessem Izraellel.”
János tanúságot tett és azt mondta: ,,Láttam, hogy a Lélek, mint galamb,
leszállt az égből és rajta maradt. Nem ismertem őt, de aki azért
küldött, hogy vízzel kereszteljek, azt mondta nekem: »Akire látod a
Lelket leszállni és rajta maradni, ő az, aki Szentlélekkel keresztel.«
Én láttam, és tanúságot tettem arról, hogy ő az Isten Fia.”
Vannak zseniális
teológusok, akik briliánsan elemzik és magyarázzák a Szentírást, de
aztán tudományukkal oda lyukadnak ki, hogy Szűz Máriának lehettek
Jézuson kívül is gyermekei, tagadják Mária szűzen szülését és szűzi
foganását, végül már Jézus test szerinti feltámadását is. Hiába okosak
és tehetségesek, ha nem él bennük Jézus, ha nem őbelőle születtek, annak
a szűzi fogantatásnak gyümölcseként, amelyben a Szentlélek a hit által
Jézus isteni természetéből részesít. E nélkül a sajátos benső születés
nélkül, e Szentlélekben történő új és örök Karácsony nélkül az egész
keresztény hit üres és értelmetlen. Ezért nincs számunkra fontosabb
stúdium, mint egyre jobban vállalni istengyermekségünket, ami azt a
perspektívát nyitja meg előttünk, amelyről Szent János a mai
Szentleckében ír: „Szeretteim, most Isten fiai vagyunk, de még nem lett
nyilvánvaló, hogy mik leszünk. Tudjuk azonban, hogy amikor meg fog
jelenni, hasonlók leszünk hozzá, mert látni fogjuk őt, amint van.”
Nálunk,
ferenceseknél a mai nap Jézus szentséges Nevének ünnepe. A név a személy
lényegét hordozza és nyilatkoztatja ki, ezért valahányszor hittel
kimondjuk Jézus nevét, azzal a vele való kapcsolatunkat tesszük
elevenebbé, mélyebbé és bensőségesebbé, s földi életünkben is egyre
jobban ahhoz hasonulunk, akiből mennyei, új életre születtünk.
Urunk, Jézus,
köszönjük Neked, hogy nevünkön szólítasz és mi is neveden szólíthatunk
Téged. Köszönjük azt a hasonlíthatatlan, minden emberi kapcsolatnál
szorosabb és bensőségesebb kapcsolatot, amely Közted, lelkünk Királya és
Jegyese, és miközöttünk fennáll a Szentlélekben. Segíts, hogy ezt az
egzisztenciális, horizontunkat az örök jövőre kitáró kapcsolatunkat nap
mint nap ápoljuk szent igéd hallgatása által. Add, hogy
kinyilatkoztatott szavaidat ne csak értelmünkkel próbáljuk felfogni,
hanem a fogalmi értésen túl, a bennünk működő Lélek által belülről
értsük meg, s szívünkkel rezonálva üzenetedre önátadásunk naponkénti
megújításával válaszoljunk is rá.
Kommentáld!