Sir 51,17-27
Ezért magasztallak, dicsőítelek, és áldom az Úr nevét! Amikor még ifjú voltam, mielőtt utakra indultam, kértem a bölcsességet, nyilvánosan, imámban. A templom előtt könyörögtem érte, hogy szüntelen feléje törekszem, és az kivirágzott, mint a korán érő szőlő. Szívem örömét lelte benne, egyenes úton járt a lábam, és ifjúkoromtól fogva a nyomában jártam. Kissé hozzáhajtottam fülemet, és befogadtam, nagy bölcsességre tettem szert, és nagy előmenetelt tettem benne. Dicsőítem őt, aki bölcsességet adott nekem! Eltökéltem, hogy gyakorlom is, buzgólkodtam a jóban, és nem vallok szégyent. Küszködött érte a lelkem, és amikor gyakoroltam, megerősödtem. A magasba emeltem kezemet, és sirattam annak nem tudását. Feléje irányítottam lelkemet, és megleltem, amikor megismertem.
Mk 11,27-33
Ezután ismét Jeruzsálembe mentek. Amint a templomban járt, odajárultak hozzá a főpapok, az írástudók és a vének, és azt mondták neki: ,,Milyen hatalommal teszed mindezt? Ki adta neked a hatalmat, hogy mindezt megtedd?” Jézus így felelt nekik: ,,Én is kérdezek valamit tőletek. Feleljetek meg nekem, s akkor én is megmondom nektek, milyen hatalommal teszem mindezt. János keresztsége a mennyből volt vagy az emberektől? Feleljetek nekem!” Azok így tanakodtak egymás közt: ,,Ha azt mondjuk, a mennyből, azt fogja felelni: akkor miért nem hittetek neki? Ha pedig azt mondjuk, az emberektől, félnünk kell a néptől.” Mert mindnyájan azt tartották Jánosról, hogy valóban próféta volt. Azt felelték tehát Jézusnak: ,,Nem tudjuk.” Jézus erre azt mondta nekik: ,,Én sem mondom meg nektek, miféle hatalommal teszem mindezt.”
A katolikus hit igazságaival kapcsolatban szabad kérdéseket feltenni, hiszen a dialógus a kereszténység lényegéhez tartozik. Ám ugyanazt a kérdést fel lehet tenni őszinte érdeklődésből vagy szenzációéhes kíváncsiságból, a Krisztus-követésben való elkötelezettségünk megerősítésére vagy éppenséggel langyos, megalkuvó életvitelünk igazolására. A hitünkkel kapcsolatos kérdéseket leginkább nem a tartalmuk különbözteti meg egymástól, hanem a mindenkori kérdező hozzáállása. Márpedig, akik kérdéseikkel csak provokálni akarnak, akikből teljességgel hiányzik a készség Isten egész életet, egész odaadást kívánó kijelentéseinek elfogadása iránt, azoknak semmit sem mond az isteni kinyilatkoztatás.
Magunkban is tetten érhetjük, hogy megszokott életvitelünk igazolásának vágya a farizeusokéhoz hasonló kérdéseket fogalmaztat meg velünk. Olyanokat, melyekre mi magunk is tudjuk a választ, csak nem akarjuk elfogadni, titkon azt remélve, hogy talán valakitől lelkiismeretünket megnyugtató, késedelmeskedésünket jóváhagyó feleletet kapunk, mely elnémítja a bensőnkben jelentkező és döntést sürgető hangot. És olyanokat, amelyekre kész válaszunk van, s csak azért tesszük fel őket, hogy másokat teszteljünk, és szellemi fölényünket mutogassuk. Ha kérdések, kétségek merülnek fel bennünk, vizsgáljuk meg, nem a felelősségtől, önálló döntéstől akarunk-e szabadulni, amikor kívülről várunk választ. Más az, ha értelmi nehézségeink vannak, s felvilágosításra van szükségünk, s más, hogyha egzisztenciális választ kell adnunk. Ha bizonytalanok vagyunk, ha szorongunk, hogy rosszul értelmezzük vagy félreértjük Isten akaratát, imádkozzunk világosságért. Ha bizonyos kérdésekben Isten törvényei és tanítása érthetetlennek tűnik számunkra, kezdjünk csak el szerinte élni, figyelmesen hallgatva lelkiismeretünk útmutatására. Csodálkozva fogjuk tapasztalni, hogy hitbeli kételyeink, erkölcsi bizonytalanságaink szép sorban szertefoszlanak, eltűnnek.
Urunk Jézus, Te mindig válaszolsz azoknak, akik segítséget, tanácsot, eligazítást kérnek Tőled, a hátsó szándékkal feltett, önigazolást kereső kérdésekre azonban nem adsz feleletet. Add kegyelmedet, hogy leleplezzük magunkban az ilyen farizeusi kérdéseket, és hogy mindenekelőtt a szívünk mélyén jelentkező isteni hangra, Szentlelked indításaira figyeljünk. Adj nekünk bátorságot, hogy merjük megtenni, amire ez a hang ösztönöz bennünket, továbbá állhatatosságot, hogy a felismert jóban kitartsunk, és ne fáradjunk bele küzdeni azért, hogy a még nagyobb jót is elérjük.
Kommentáld!