"Az olaj és a jó illat vidámít, de a jó barát lélekből jövő tanácsa is."
A példabeszédek könyve 27:9
Kösz, megoldom egyedül.
Ez a három
szó okozza a világ legtöbb problémáját. Mind “magányos farkasok” vagyunk
az élet vadászmezején, és nem fogadunk el segítséget senkitől. Nem is
igazán tanulunk meg tanácsot kérni, és kapni — sokszor ahelyett, hogy
megköszönnénk azt, úgy érezzük, kritizálnak bennünket. Pedig ennek nem
így kellene lennie. A jó barát arra való, hogy őszintén megmondja, mi a
helyzet. Helyre tegyen, ha valamit rosszul gondolok, vagy támogasson,
amikor jól döntök.
Aki
szakállat növeszt, tudja, hogy nincs rosszabb, mint a viszkető arcbőr.
Hogy mire van szükség a szakáll alatt kiszáradt bőr hidratálásához?
Olajra. Olajat (többnyire olíva olajat) használtak — és használnak —
keleten a szakállas férfiak, és a kiszáradt kezű nők is. A jó illat
pedig egyértelmű — mind élünk valamiféle illatszerrel, legyen az a
tusfürdőnk, a dezodor, a parfüm, vagy az after shave. Egy jó illat, egy
kellemes, puha bőr érzése...
A
Példabeszédek könyve bölcse is erről ír: a jó barát őszinte tanácsa
olyan, mint a testápoló meg az illatgyertya. A lelkedig hatol.
Mikor volt
legutóbb, hogy megálltál egy pillanatra, és elgondolkoztál rajta, hogy
vajon a barátod mit szólna ahhoz, amit tervezel? Mikor kérdezted meg a
barátodat, hogy mit gondol az életed csip-csup dolgairól? Nem a
házastársadat, aki veled együtt van a dologban. Aki benne van, az nem
igazán lát messzebb, mint maga a helyzet. Ezért nem tudsz egyedül jó
döntéseket hozni. Kell az a másik — a barátod. Ő madártávlatból látja az
életedet, látja az összefüggéseket, és tud elfogulatlanul gondolkozni.
Ki az, akihez őszintén odafordulhatsz egy-egy jó tanácsért?
Nem oldod meg egyedül: eddig se nagyon oldottad meg. De nyugi! Erre valók a barátok.
Áldott napot!
Kommentáld!