„Szeretett
testvérem, kívánom, hogy mindenben olyan jó dolgod legyen, és olyan egészséges
légy, amilyen jó dolga van a lelkednek.”
János
apostol eme rövid levelét talán két szóval összelehetne foglalni: testvéri
szeretet.
Ha
végig olvassuk ezt a nem túl hosszú levelet, akkor rájövünk arra, hogy Jánosnak
rendkívül fontos volt az, hogy olyan mély kapcsolatokat alakítson ki
emberekkel, amely már-már testvéri érzéseket nyújt. Ha csak a köszöntést
nézzük, már abban is feltűnik ez a megszólítás, amely végig kíséri a teljes
levelet: Szeretett testvérem! Igaz, hogy Gájusz, akinek a levél íródik, csak
Krisztusban testvére, de János mégis egy nagyon mély kapcsolatot alakított ki
vele.
A
levél vége felé haladva ismét megszólítja János „testvérét”, Gájuszt és így ír:
„Szeretett testvérem, ne a rosszat kövesd, hanem a jót. Aki a jót cselekszi, az
Istentől van, aki a rosszat cselekszi, az nem látta Istent.” (11.) Mit is
jelent ez és milyen kapcsolata van a második verssel?
János
a levél elején kitér arra, hogy Gájusz milyen kedves és odaadó személy, aki
híres vendégszeretetéről és arról, hogy milyen testvéri szeretettel bán azokkal
az emberekkel, akikkel találkozik. Hűségesen jár el mindenben, amit az
emberekért tesz, még az idegenekkel is olyan kedvesen és odaadóan bánik, ami
dicséretre méltó. Ezek az emberek miután haza térnek otthonaikba,
gyülekezeteikbe bizonyságot tesznek arról, hogy milyen vendégszeretetet
tapasztaltak és milyen kedves fogadtatásban részesültek.
János
pontosan tudja, hogy Gájusz minderre azért képes, mert megismerte Istent és
megértette, hogy úgy tudja a legjobban bemutatni Istent az embereknek, ha
kedvesen, szeretetteljesen és hűségesen szolgálja őket. A szolgálat ebben az
esetben azt jelenti, hogy ott segít, ahol tud és nem aszerint teszi ezt, hogy
ismeri-e az illetőt vagy sem. Őt egyedül a szeretet vezérli!
Ez
a jókívánság, ami a levél elején található egyben egy összegzés is. Ha valaki
megismeri Istent és azt adja tovább az embereknek, amit Tőle kap, akkor lelkében
jó érzések fognak születni, amelyek jó tettekké válnak majd. János tudta, hogy
Gájusz milyen lelkülettel rendelkezik és ennél jobb kívánságot nem is
mondhatott volna számára. Ugyanakkor ez nekünk is szól, akik a jelen korban
élünk. Számunkra is azt kívánja a levél írója, hogy olyan életünk legyen,
amilyen a lelkünk. Ha megismerjük Istent, akkor a lelkünk is virágozni fog,
akár egy virág a tavasz kezdetén.
Áldott
napot!
Kommentáld!