BALÁZSOLÁS
Menete
A pap a
szentmise vége után két keresztalakba illesztett (vagy összecsavart)
gyertyát tart a hívek álla alá, miközben e szavakat mondja:
- Szent Balázs püspök és vértanú esedezése által mentsen és őrizzen
meg téged az Úr a torokbaj és minden egyéb bajoktól az Atyának, Fiúnak
és Szentlélek Istennek nevében. Amen.
Történeti háttere
Ezt a szertartást február 3-án, vagy az azt követő vasárnapon végzi az egyház Szent Balázs püspök és vértanú emlékére, ki Diocletianus és Licinius
római császárok idején élt.
A legenda szerint szerette az állatokat,
azok barlangja köré csoportosultak és áldását várták, valamint védték,
őrizték.
Egy asszony malacát elvitte egy farkas, de a szent imádságára
vissza is vitte. Az asszony hálából gyertyát és ételt vitt a már
börtönben levő püspöknek, aki megígérte, hogy mindenkit megáld, aki
hasonlóképpen hozzá folyamodik. Több gyógyítást vitt véghez. Egyszer 2
égő gyertyát kereszt alakban egy gyerek álla alá tartva mentett meg, aki
a torkában akadt halszálka miatt fuldoklott.
Ha valaki torkán szálka akadt meg, már a 6. században ezt kellett mondani:
„Balázs vértanú és Krisztus szolgája mondja: Vagy le, vagy föl!”
Nyugaton is elterjedt tisztelete, majd a 13. században általánossá vált. Akár ember, akár állat betegedett meg, gyertyát áldoztak Szent Balázs tiszteletére. Szent Balázs napján vízszentelés is volt, amely vízzel megszentelték a templom elé hajtott állatokat.
Néprajzi vonatkozások
Az ünnepnaphoz fűződik a már alig gyakorolt, szintén balázsolásnak
nevezett népszokás: jelmezes gyerekek csákóval, süveggel a fejükön
járták a falut, diákokat toboroztak és adományokat szedtek, (ami a
tanítók, iskolai alkalmazottak jövedelemének kiegészítését szolgálta).
Szintén balázsolásként említik azt, mikor a torokfájósokat parázsra
vetett alma héjával megfüstölik azért, hogy ezzel a betegséget okozó
gonoszt elűzzék
Kommentáld!