Böjte Csaba ferences szerzetes Végrendelet! A legfontosabb mit rád hagyhatok!! címmel írt publikációját adjuk közre.

Ezekben a krízises időkben mindenki úgy szól, mintha végrendelkezne, mintha utolsó mondatait intézné a szeretteihez! Nem tudjuk, mit hoz a holnap. Amennyiben búcsúznom kellene, – gyermekeinkre, barátainkra, végrendeletként, mindabból a sok szép dologból, örömből, bölcsességből mit e földön találtam, láttam – ha egyetlen dolgot szabadna kiválasztani, akkor gondolkodás nélkül a mi Urunk Jézus Krisztus főparancsát nevezném meg, adnám át nagy szeretettel szeretteimnek: „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből! Szeresd felebarátodat, mint önmagadat! Ezeknél nincs nagyobb parancsolat.”

I. Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből!

Istennek legyen hála, – még e karanténba zárt világban is – Istent imádni lehetséges. Ezidáig mindig azt hangoztattuk, hogy nincs időnk imádkozni, Szentírást olvasni, Teremtőnk felé fordulni! Most lett idő, használjuk ki e drága időt, amit akarva, nem akarva a nyakunkba zúdított ez a vírus. Mesterünk példájára, visszavonult magányunkban keressük a Teremtőnkkel való személyes találkozást! A kérő ima mellett gyakoroljuk a testet, lelket tisztító, gyógyító bűnbánó imákat, szükségünk van rá, sok bűn terheli a lelkünket! Ne arra fókuszáljunk, amink nincs, hanem bölcsen vegyük észre, hogy mi mindenért adhatunk hálát nap mint nap Istenünknek! De leginkább azért imádkozom, hogy minden ember tapasztalja meg, mennyire édes és jó a Szentháromságot imádni, dicsőíteni! Igen, a keresztény misztika nem néhány kiválasztott szent titkos, rejtett ösvénye, hanem mindannyiunk számára járható út, Isten gyermekeinek sugárútja! A lelki élet autósztrádája, nemcsak valós, tartós, Isten akarata szerinti örömökkel tölthet el akár nyolcmilliárd embert szívét, de világunkat is a fenntartható békés pályára állítaná! Kezdjük el kíváncsi bizalommal gyakorolni a dicsőítő imát, egyszóval lángoló szeretettel imádjuk Istenünket.

II. Szeresd felebarátodat

Szeretteink iránti figyelmességünk, törődésünk sok-sok módon megvalósulhat. Onnan, hogy törődünk egymás testi, lelki, szellemi szükségleteivel, védve egymást a folyamatosan támadó vírusoktól, bűnöktől, kedélyünket megrontó félelmektől, szomorúságtól, egészen odáig, hogy kis világunkat berendezzük, szépítgessük, gyermekeinkkel leülünk szüleink, nagyszüleink fotóalbumát tanulmányozni, őseink által felszínre hozott értékes hagyatékát gondozva! A köztünk lévő szeretet szép virágai, ha vidáman, egymással mókázva, egy picit finoman csipkelődve játszadozunk otthonunk csendjében. Az internet, a telefon, sok-sok eszköz áll a rendelkezésünkre, hogy egymás iránti jóindulatú figyelmünket, gondoskodó ragaszkodásunkat kifejezzük! Általad vagy a kis családod által igényesen megfogalmazott szép előadással vagy akár egy frissen született őszinte verssel, rajzzal megajándékozhatod a távolban élő rokonaidat, barátaidat. Éljünk minden lehetséges eszközzel, hogy a szép szeretet virágai belepjék megriadt világunkat!

III. Szeresd... önmagadat!

Természetesen önmagunkat is kell szeretnünk! Szeressük magunkat helyesen: tanuljunk, sportoljunk, éljünk egészségesen, testi, lelki, szellemi erőnlétünket őrizzük meg sok mozgással, imával, olvasással, hozzuk ki magunkból a maximumot, váljunk a csendben ember-katedrálisokká! Arra születtünk, hogy gyümölcsöt teremjünk, – ahogy Jézus Krisztus mondja – maradandó gyümölcsöt! Kertünket ássuk fel, veteményezzünk, gyümölcsfáinkat, amiket sajnos most hó takart be, ássuk körbe, trágyázzuk meg, hátha törődésünket fáink, cserjéink sok-sok gyümölccsel fogják meghálálni! Nyuszit, majorságot, de akár malacot is tarthatunk – ha van rá módunk –, a gazdálkodás a gazdagságra, az öneltartó gazdasághoz vezető út volt mindig! Világunk megváltozik, gondolkozzunk, keressünk olyan lehetőségeket, utakat, melyeken elindulhatunk, hogy önmagunkat megvalósítva, értelmes célra találva létünket, családjainkat fenn tudjuk tartani! Az Úr ha egy ajtót bezár, akkor egészen biztos, hogy valahol egy ablak kinyílik előttünk!

A jó reményt világunkban őrizve,

Csaba testvér