„Sarat tett a szemeimre, aztán megmosakodtam, és most látok” (János evangéluma 9:15)
Ma is többen tettünk/teszünk mézet a teánkba vagy kávénkba, mert reméljük, hogy egészségesebbek leszünk általa. Hétköznapi pillanat, sokszor nem is tudatosul, hogy abban a kanálnyi mézben ott van a teremtés és az újjáteremtés csodája is. Nem is gondolnánk, hogy 100 g mézhez sok ezer méhecske áldozatos munkájára van szükség és kb. 1 millió virág meglátogatására. És ahhoz a virágporhoz, amit összegyűjtenek ezek a szorgalmas kis állatok, hozzáadják saját testnedvüket, nyálukat, átformálják, és ebből keletkezik az a jótékony, édes anyag, amit méznek nevezünk. A teremtés csodája tükröződik a méhek szorgalmas, összehangolt gyűjtögető munkájában, az átformálás, az újjáteremtés csodája pedig abban, ahogy a begyűjtött virágpor mézzé válik.Ha ezek az apró pici teremtmények képesek ilyen csodára, hogy ne lenne képes a világ Teremtője, fenntartója ennél sokkal nagyobb csodákat tenni. Egy ilyen csodára látunk példát János evangéliuma 9. részének az elején. Jézus találkozik egy születése óta vak emberrel. Mit tesz? Lenyúl a földre, és a világ leghétköznapibb anyagából, a föld porából nyálával sarat készít és rákeni a vakember szemére.Jézus azt a port használja, amiben mi is élünk, amit nap mint nap taposunk, aminek tapasztaljuk kellemetlen voltát is, mikor besározódunk, és amitől sokszor igyekszünk megszabadulni, amit még a cipőnkről is igyekszünk eltávolítani. Azt látjuk a történetben, hogy azzal, amit Jézus hozzátesz ehhez a porhoz, a leghétköznapibb anyagból készített sár csodálatos hatást fejt ki. Amíg a vakon született ember – szemén Jézus sarával – elér a Siloám tavához, hogy az Úr szava szerint lemossa magáról, kifejti nem is gyógyító, hanem újjáteremtő hatását. Üzeni ezzel is számunkra, hogy ami elromlott a teremtésben, az életünkben, az átváltozhat, újjászülethet akár a leghétköznapibb anyagok, dolgok, események, találkozások hatására is, ha ezeket Jézus kezéből vesszük, ha ezekbe Tőle bekerül valami isteni. Átváltozhat és újjászülethet az emberi szív, megjöhet a látásunk, ha elfogadjuk, ha az Ő kezéből fogadjuk mindazt, amit nekünk szán, legyenek ezek akár a leghétköznapibb dologok. (Pálfi Zsuzsanna, Győr)
**************************
Imádság:
Urunk, áldunk és magasztalunk, hogy annyi csoda van körülöttünk, annyi csoda szunnyad bennünk, hogy akár egy kanálka méz is lehet hírnöke, vízfénye a Te teremtő és újjáteremtő munkádnak. A Te kezedben a por is új értelmet kap, átváltozik, gyógyulást hoz. Kérünk, vegyél kezedbe minket is, újítsd meg Lelked által por életünket, hogy édességet, erőt, gyógyulást hozhassunk mások életébe is úgy, hogy Tőled nyerünk hozzá látást. Ámen.
*************************
A nap gondolata:
„A lámpa nem látja önmaga fényét, a méz nem érzi önmaga édességét” (Weöres Sándor)
Kommentáld!