Az Oltáriszentség alapításának emlékezete
A lábmosás a szeretet és alázat kifejezője
Nagycsütörtökön a római katolikus székesegyházakban két szentmisét mutatnak
be: egyet délelőtt, amikor az egyházmegye főpásztora együtt misézik a
papsággal, a másodikat pedig este, az utolsó vacsora emlékére.
A nagycsütörtöki első szentmise középpontjában az Eucharisztia és az
egyházi rend, vagyis a papság alapítása áll. Ekkor áldja meg a püspök a
keresztelendők és a betegek olaját, valamint a krizmát, amelyet a
bérmálkozáshoz, pap- és püspökszenteléshez, illetve minden egyéb olyan
szertartáshoz használnak, amelyet a főpásztor végez. A temesvári Szent György
székesegyházban excellenciás Roos Márton megyés püspök az egyházmegyés papság
népes csoportja körében szentelte meg az olajat, amelyből a jelen lévő
lelkipásztorok magukkal vittek a különböző plébániákra és közösségekbe.
A húsvéti idő egyik legmegrendítőbb szentmiséje a nagycsütörtök esti
liturgia.
– Ezen az éjszakán Jézust elfogják.
Ezen az éjszakán a Mestert harminc
ezüstpénzért elárulja egyik tanítványa. Ez az utolsó este, amelyet a Megváltó
apostolai körében tölt, és ez az az este, amikor Jézus a felebaráti szeretet és
alázat legszebb példáját tárja elénk: megmossa tizenkét apostola lábát –
fogalmazott a székesegyházban bemutatott liturgián szentbeszédében ft. Mirciov
Sebastian püspöki titkár. A hagyomány
Kommentáld!