Az lesz a felebarátunk, akivel együtt tudunk érezni – A pápa üzenete a népi mozgalmak találkozójára Ferenc pápa üzenetet írt a népi mozgalmak találkozójára, amelyet február 16-tól 19-ig tartanak a kaliforniai Modestóban; közel 700 vallási vezető a világ 12 országából tanácskozik négy napon át. A Vatikánt Peter Turkson bíboros képviseli a találkozón.

Az embertelen gazdasági rendszerek okozta társadalmi sebeket az irgalmas szamaritánus hozzáállásával lehet gyógyítani úgy, hogy felebarátunknak tekintjük a rászorulókat. Ferenc pápa ezt állapította meg a népi mozgalmak találkozójára írt üzenetében, amelyet február 16–19. között tartanak a kaliforniai Modestóban. Közel 700 vallási vezető a világ 12 országából tanácskozik négy napon át a rasszizmus, a bevándorlás, a foglalkoztatás és a lakhatás, valamint a környezetvédelem témáiról. Vatikáni részről Peter Turkson bíboros, az Átfogó Emberi Fejlődés dikasztériumának elnöke van jelen a találkozón.

Az irgalmas szamaritánusok fogják megmenteni a világot, vagyis azok, akik képesek felebarátjuknak tekinteni minden embert, aki segítségre szorul. A pápa elítéli a képmutatást, vagyis azt, aki előbb megtömi a zsebét, elegánsan szemet hunyva a társadalmi csapások felett, aztán, amikor már nyilvánvalóan nem tud úgy tenni, mintha nem látná a bajokat, manipulálja az emberek lelkiismeretét. A pápa nyersen fogalmaz üzenetében: lerántja a leplet az uralkodó és embertelen gazdasági rendszerről, mely mérhetetlen szenvedést okoz az emberi családnak, mert a haszon keresésére, és nem a szolidaritásra épül.

A Kaliforniában zajló találkozó résztvevőinek a pápa az irgalmas szamaritánus példabeszédéről ír. Arról az ordító ellentétről, ami az „idegen, pogány és tisztátalan” viselkedése között van, aki lehajol a rablók által kifosztott és összevert emberhez és gondoskodik róla, illetve a pap és a levita viselkedése között, akik a templom előkelő köreihez tartoznak, de hátat fordítanak a sérült embernek és Isten törvényének, amely előírta a segítségnyújtás kötelességét az ilyen helyzetekre.

Ferenc pápa rámutat, hogy szándékosan elhanyagolták a pénzistennek hódoló és olykor a példabeszéd rablóihoz hasonló módon működő gazdasági rendszer okozta sebeket. Gyakorta látjuk, milyen elegánsan fordítják félre a fejüket egyesek a politikai korrektség vagy ideológiai divatok álcája alatt. Úgy nézik a tévében a szenvedőket, hogy nem érintik meg őket; látszólag toleráns és eufemisztikus szófordulatokat használnak, miközben ténylegesen semmit nem tesznek azért, hogy felszámolják ezt a rendszert, és begyógyítsák a társadalom sebeit. Ez egy erkölcsi csalás, amire előbb-utóbb fény derül, és szétfoszlik, mint a délibáb. Sebesültek vannak, ez a valóság. Munkanélküliség van; valóság az erőszak, a korrupció, az identitásválság, a demokráciák kiüresedése, az ökológiai válság. Ezzel kapcsolatban a pápa arra szólítja az őslakos népeket, a lelkipásztorokat és a politikai vezetőket, hogy óvják a teremtett világot. Bízzanak a tudományban, de ne higgyenek egy semleges tudomány létezésében.

Egy üszkösödő rendszert nem lehet a végtelenségig leplezni, mert előbb-utóbb megcsap minket a bűze. És amikor a hatalom, mely a félelemre, a bizonytalanságra, a dühre és az emberek jogos méltatlankodására építve előidézte ezeket a dolgokat, már nem tudja tovább fenntartani a látszatot, akkor a felelősséget mindezért a rosszért áttolja egy távolabbi személyre, akit nem tekint felebarátjának. Ez a legnagyobb kísértés, ami ezt a világszerte elterjedt társadalmi folyamatot táplálja, és ami Ferenc pápa szerint komolyan fenyegeti az emberiséget. A kísértés, hogy felebarát-nem felebarát kategóriába soroljuk az embereket: vannak, akik szomszédaink lehetnek, és vannak, akik nem.

Jézus ezzel szemben mást tanít. Azt tanítja, hogy felebarátunkká válik mindaz, aki segítségre szorul. Ez pedig úgy lehetséges, ha a szívünkben együttérzés van, együtt tudunk szenvedni a másik emberrel. Az egyháznak olyannak kell lennie, mint a fogadósnak, akire az irgalmas szamaritánus a példabeszéd végén rábízza a szenvedő embert. A keresztényeknek és minden jóakaratú embernek így kell élnie és cselekednie, ugyanis túl sok drága időt elvesztegettünk már anélkül, hogy megoldottuk volna ezt a romboló valóságot. Éppen az emberek aktív közreműködése – amely a népi mozgalmakat is jellemzi – fogja tudni megoldani ezt a mély válságot.

A pápa üzenete végén elismételte azt, amit legutóbb a népi mozgalmaknak személyesen mondott: egyetlen nép sem bűnöző, és egyetlen vallás sem terrorista. Nem létezik keresztény terrorizmus, mint ahogy zsidó vagy iszlám terrorizmus sem. A terrorra szeretettel kell válaszolnunk, így a békét szolgáljuk. Ebben áll az igazi emberség, amely képes ellenállni a közöny, a képmutatás és az intolerancia formájában jelentkező elembertelenedésnek. 

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: L’Osservatore Romano

Magyar Kurír