Jakab 5:16

Jakab apostol ezt a tanácsot a hívőknek írja: őket, mint igaz embereket biztatja a kitartó, odaszánt imára. Mégis, talán mert ma Nagypéntek van, ezt a verset olvasva óhatatlanul is az Igaz Emberre gondoltam, így, nagybetűvel. Arra, akiről a megszálló sereg századosa mondta ezt, látva, hogy hogyan viselte a gúnyolódást és a kínos halált: „Ez az ember valóban igaz volt.” (Lk 23:47)

Nagy az ereje az Igaz Ember, Jézus Krisztus buzgó könyörgésének? De még mennyire! Krisztus sokat imádkozott, de most csak három rövid részletet szeretnék felidézni földi élete utolsó napjaiban mondott imáiból.

Az elsővel az egész emberiséget mentette meg - legalábbis azokat, akik nem utasítják el a jóindulatát:

„Atyám, ha akarod, vedd el tőlem ezt a poharat, mindazáltal ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied.” (Lukács 22:42)

Habár szerette volna elkerülni azt, ami rá várt, mégis kész volt vállalni, hogy helyetted és helyettem elszakadjon az Atyától, akár végleg is, és így haljon meg. Kérésére válaszul kapott erőt ahhoz, hogy feláldozza magát értünk; s azzal, amit tett, milliók életét változtatta meg.

A második imában az őt keresztre feszítőkért könyörgött, akik tudtukon kívül tettek valamit, aminek a súlyát nem voltak képesek felmérni:

„Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” (Lukács 23:34)

És valóban úgy tűnik, hogy Isten nem rótta fel a római katonáknak azt, amit tettek, sőt, a kivégzést vezető százados hamarosan ezt követően mondta korábban már idézett hitvallását, amit a Máté és a Márk evangéliumában így olvasunk feljegyezve: „Bizony Isten Fia volt ez!” Elgondolkodtató, hogy amikor hónapokkal azelőtt Péter mondott hasonlót, Jézus azt válaszolta neki, hogy nem magától tette azt a kijelentést, hanem a mennyei Atya jelentette ki neki. Isten tehát, az Igaz Ember kérésére biztosan megbocsátott a katonának, ha ilyen nagy felismeréssel ajándékozta meg!

A harmadik imájában Krisztus akkori követőin túl a távoli jövőbe is tekintett, és kifejezetten olyan emberekért imádkozott, mint te és én: a benne hívők közötti egységért, hogy ki tudjanak tartani a hitben, és hogy Isten szeretete rajtuk keresztül láthatóvá váljon az emberek számára:

„De nem értük könyörgök csupán, hanem azokért is, akik az ő szavukra hisznek énbennem…”  (János 17:20).

S valóban, századokon keresztül mindig voltak ilyen emberek.

Tegyük fel magunknak a kérdést ma, Jézus kereszthalálának évfordulóján: van-e ereje az Igaz Ember buzgó könyörgésének a mi életünkben? A mindenkiért meghozott áldozata megváltoztatta-e a mi életünket is? Tapasztaltuk-e, hogy megbocsátotta a mi bűneinket, és jobb belátásra vezetett minket? Törekszünk-e kitartani a hitben, jó kapcsolatban élni embertársainkkal, úgy, hogy ők meg tudják tapasztalni Isten szeretetét rajtunk keresztül?

Ha vágyunk rá, az Igaz Ember, a Megváltó meg tudja tenni, hogy mindegyik kérdésre igen legyen a válasz!

Áldott napot!

bejegyezte: simon csaba – április 15, 2022