Különleges része a Bibliának János evangéliuma. Gyakran olvastam belőle részleteket, verseket, tudok belőle idézni és ismerem a történeteit is. Mindezek ellenére, amikor a főiskolán mélyebben is tanulmányoztuk az evangélium görög változatát, a háttértörténetet és a keletkezési lehetőségeket, akkor valami megváltozott bennem. Mélyebbre ástam és megláttam benne valami különlegeset…

Tudjuk, hogy a Biblia Istenről, Jézus Krisztusról és a megváltásról szól. Történetei, elbeszélései, tanulságai mind-mind azért vannak, hogy bennünket vezessenek, utat mutassanak és felhívják a figyelmünk az élet veszélyeire. Ugyanakkor támogatást, bátorítást, megnyugvást és szeretetet is kiolvashatunk lapjairól. Gyermekként nekem az egész Biblia olyan zavarosnak tűnt. Ismertem a főbb történeteit, tudtam, hogy mi történt az Éden kertben, ismertem Noé történetét, olvastam Sámuelről, tudtam, hogy Mózes hogyan vezette ki Izrael népét Egyiptomból. A kedvencem pedig Dávid és Góliát története volt nagypapám előadásában. Összegezve: ismertem, amit egy gyereknek ismernie kell.

Tiniként mélyebbre ástam és már olyan dolgok is érdekelni kezdtek, mint pl. a próféciák és a lehető legátfogóbb kutatásokat végeztem, persze olyan szinten, ahogy egy tizenéves képes rá. Néhány évvel később pedig főiskolai tanulmányaim keretén belül ismerkedtem a Bibliával és azon belül külön János evangéliumával.

Nem csak János evangéliuma, hanem maga a személye is különleges. Ha tüzetesebben akarjuk őt megismerni, akkor olyan információk vannak róla, miszerint szemtanú volt. Nem csak hallotta valakitől a Jézusról szóló történeteket, hanem ő maga volt Jézus mellett. Az utolsó vacsora alkalmával ő ült Jézus egyik oldalán, reá bízza Jézus az édesanyját is és ő volt az, aki először nézett be a nyitott sírba és hitt. János evangéliumában a csodák nagy szerepet játszanak és a legnagyobb csoda, hogy Jézusban maga Isten volt itt közöttünk. Nem véletlen tehát, hogy könyve utolsó néhány sorában erre hívja fel a figyelmünket.

Olvashatunk nagy győzelmekről, csatákról, bukásokról, haza találásokról, félelemről, árulásról és mindezek mellett olvashatunk Jézus Krisztusról, akinek személye lehetővé tette és teszi, hogy életünk legyen. Örök életünk. János látta Őt, beszélt vele, mellette volt. Látta az üres sírt. János egy ugyanolyan ember volt, mint te vagy én. Ő hitt Jézusnak és mindent leírt, hogy elsőkézből ismerjük meg mi is azt a Jézust, aki számára a mindent jelentette.

Áldott napot!

bejegyezte: csomó hajni – április 19, 2022