Aprószentek
Aprószenteknek a bibliai hagyomány szerint Heródes által karácsony után, december 28-án lemészárolt két év alatti fiúgyermekeket nevezzük.
A keresztény hagyomány forrása
Az aprószentek története Máté evangéliumának második fejezetében (Mt. 2) olvasható.
Eszerint Heródes a Napkeleti bölcsektől megtudta, hogy azok a „zsidók újszülött királyát” keresik, aki - mint írástudói segítségével kiderítette - Betlehemben
fog megszületni.
Hogy az újszülöttet elveszejthesse, Heródes a
Napkeleti bölcseket megbízta, hogy miután megtalálták őt, menjenek
vissza palotájába, és jelentsék neki. Ám a bölcsek álmukban egy
„jelenést” láttak, amelyben arra figyelmeztették őket, hogy ne térjenek
vissza Heródeshez, és ők eszerint cselekedtek.
Eltávozásuk után Józsefnek, Jézus apjának is megjelent álmában egy angyal, azzal az üzenettel, hogy családjával meneküljön Egyiptomba.
Ezek után, a haragra gerjedt Heródes minden két éven aluli fiúgyermeket
megöletett Betlehemben és környékén, hogy biztos legyen benne a „zsidók
újszülött királya” nem marad életben.[1]
E gyermekmészárlás áldozatait nevezi a magyar nép aprószenteknek (latin „innocentes martyres” = „ártatlan vértanúk”) [2], és december 28-át aprószentek napjának tekinti.
Kapcsolódó népszokások
Aprószentek napjának Európa-szerte jellegzetes szokása a vesszőzés
(amelyet egyes vidékeken aprószentekelésnek, odoricsolásnak,
suprikálásnak, csapulásnak stb. is neveznek). Ilyenkor a fiúk házról
házra járva bőség-, egészség- és szerencsekívánó mondókákat adnak elő, és szertartásosan megvesszőzik a lányokat. A vessző lehet termőág, fűzfavessző vagy korbács.[3][4]
Források, jegyzetek
- ↑ Máté evangéliuma, 2. fejezet a Wikikönyveken. (Hozzáférés: 2009. december 28.)
- ↑ Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium a Neumann-ház Jeles Napok honlapján. (Hozzáférés: 2009. december 28.)
Kommentáld!