Lelkipásztori szolgálata idején, 318-ban tört ki a szentháromságtani vita. A püspök több zsinaton vitázott Ariusszal, de eredménytelenül. A zsinatok kiközösítették Ariust. – Alexandrosz püspöktől csak egy beszédének szövege maradt ránk, amelyben híveinek Az Úr testéről, lelkéről és szenvedéséről elmélkedett.

Sponheimi Szent Mechtild OSB (+1154) reclusa Bad Kreuznach bencés kolostora mellett. A magányos emberek védőszentje.

Kalphaszi Szt. Joannész (†1575) vértanú. Konstantinápoly Galata negyedében asztalosként dolgozott, a szultán palotájából érkező megrendeléseket teljesítve. Fizetése nagy részét az árvák gondozására és a rabok kiszabadítására fordította. Az egyik török aga Joannész műhelyébe adta be fiát tanulónak. Egy napon a török fiú apjának azt mesélte: mestere szidalmazta a prófétát! A válasz nem késett: a keresztény Joannészt elhurcolták, megkínozták gályarabságra ítélték, végül a „hitetlen kutyát” a nagyvezír parancsára lefejezték.

Szt. Paula de S. José de Calasanz (1799–1889) alapító. A leányifjúság nevelésének modern úttörője. A Barcelona közeli Arenys de Marban született többgyermekes családban, okt. 11-én, már aznap meg is keresztelték. Mivel az apa korán meghalt, s bár még csak alig múlt tíz éves, munkába kellett állnia. Gyöngyhímzéssel járult hozzá a család megélhetéséhez. A fiatal munkásnő gyorsan felmérte, mennyire hiányos, ill. teljesen hiányzik a leányifjúság oktatása, a nők mennyire nem jutnak a kultúra kincseihez. Elhatározta, hogy a keresztény leány- és nőnevelés ügyét fogja szolgálni. 1829 és 1842 között, átlépve az állami törvénykezés hátrányos megkülönböztetést kodifikáló paragrafusain, megnyitott két iskolát. A Kalazanci Szt. József által alapított piarista rend Konstitúcióit alkalmazva 1853-ban elkészült a nővérek Szabályzata.

Halála előtt két évvel, 1887. jan. 7-én elnyerte a Kegyes Iskolák nővérkongregációjának végleges jóváhagyását. Hosszú, fájdalmas betegség után 1889-ben hunyt el. Utolsó szavaival az Istenanyát hívta: Madre! Madre mia! – 308 nővére és 38 újoncnővére gyászolta egész spanyol földön. – Boldoggá avatta II. János Pál 1993-ban, ugyanő kanonizálta 2001-ben. 

Világtörténelem szentjeink nyomán