Alexandriai Kelemen
Alexandriai Kelemen (Kr. u. 150 – Kr. u. 215 körül) görög filozófus.
Életéről mindössze annyit tudunk, hogy tanulmányait Alexandriában végezte. Iskolái után felvette a keresztséget, s az egyházi hierarchiában a püspökségig
vitte. Ránk mindössze egyetlen, töredékesen fennmaradt teológiai
munkája, a „Klemész" (Szőnyegek) maradt, amelynek jelentősége abban áll,
hogy sok ókori anekdotát hagyományozott benne az utókorra. Egy jellemző anekdotája
„Apellész, a festő, mikor meglátta egyik tanítványának dúsan aranyozott Helené-képét, így szólt:
– Látom, fiú, hogy ha már széppé nem tudtad tenni, legalább gazdaggá tetted.”
Alexandriai Kelemen szemben állt a gnoszticizmus
áramlatával és megalapozta az igazi keresztény gnózist, s ezzel
kapcsolatot teremtett az antik filozófia és a keresztény hit között.
Kelemen szerint a filozófia Isten
akaratából való. A görög filozófusok híján voltak a
kinyilatkoztatásnak, azonban ők is az Istentől nyert természetes
megvilágosodás hatása alatt álltak, amikor például a világ ősokát
feltételezték.
Kelemen gondolkodásával szenben áll Tertullianusz (160 körül–220 után) álláspontja. Szerinte a filozófia káros a hitre nézve:
"Mi köze van Jeruzsálemnek Athénhoz!"
Kommentáld!