Te is vezető vagy, én is vezető vagyok. Ha már így összetalálkoztunk, beszélgessünk kicsit a vezetésről! Hatalmas felelősség nyomja a válladat, pontosan tudom.
Emberek tucatjai várják, hogy tanácsaiddal, példamutatásoddal irányítsd őket az életük különféle területein. Te hogyan küzdesz meg ezzel a felelősséggel? Élvezed, vagy gyűlölöd? Használod, vagy visszaélsz vele?
A legjobb vezetői tulajdonság, és az, ami a leginkább hasznodra lehet szolgálatod során, az alázat. Senki nem akar olyan vezető alatt dolgozni, aki semmihez sem ért, és inkompetens módon lavírozik a feladatok között.
Ugyanakkor a másik véglet sem jó: senki nem akar olyan főnökkel dolgozni, aki mindent, mindenkinél jobban tud. Talán a római százados fogalmazta meg a legjobban, amikor Jézust kérte, hogy gyógyítsa meg a beteg szolgáját (Lukács evangéliuma 7:8). Hiszen ő százados, tudja, milyen az, amikor valakinek szolgái vannak, de azzal is tisztában van, hogy ő maga is szolgája a feletteseinek. És ott van Isten, a lista legtetején, akinek pedig mindenki szolgája, neki mindenki felett hatalma van.
Így hát vezetőként fontos tudatosítanod magadban: nem te vagy a világ közepe. Az alázatosság elengedhetetlen, ha jó munkát akarsz végezni. És félre ne érts, nem ájtatosságot, meghunyászkodást, vagy alázatoskodást értek a szó alatt! Az alázat nem azt jelenti, hogy magadról kevesebbet gondolsz, mint másokról, hanem azt, hogy másokról többet gondolsz, mint magadról. Még akkor is, ha a ranglétrán alattad áll.
Hogy mit mondasz? Nem vagy vezető? Ne viccelj, hiszen az vagy! A családod, a munkatársaid, a barátaid, a szomszédaid mind úgy tekintenek rád. Még ha nem is tudsz róla, te vezeted őket Isten felé. Alázat kell ahhoz, hogy bemutasd nekik: te is pontosan tudod, milyen "hatalom alatt lenni". Hiszen Isten a te vezetőd, nem te vagy a világ közepe!
Áldott napot!
Kommentáld!