„Az
emberektől való félelem tőrt vet; de aki bízik az Úrban, kiemeltetik.”
(Példabeszédek könyve 29. fejezet 25. vers)
Anyukám
azt mondja, hogy jobbra fésüljem a hajam, a barátnőm szerint meg kéne
növesztenem és berasztásítani, a haverok szerint most a tüsi frizura a menő.
Igen,
tudom, a szüleim százszor megígértették velem, hogy drogot soha, de ha nem
szívom el ezt a füves cigit, akkor a többiek nyuszinak néznek és kiközösítenek.
A
Biblia azt írja „Ne lopj!”, de mindenki hülyének néz. A munkatársak, azért,
mert még egy csavart sem viszek haza a műhelyből. A mosógépszerelő, meg azért,
mert a javítást, nem akarom zsebbe, számla nélkül fizetni.
Mit
szólnak mások? Hogy néznek rám az emberek? Mit gondolnak rólam a szomszédok? A másoknak
való megfelelési kényszer, ahogy Salamon írja, egy olyan szorongató csapda, amivel
mindannyiunknak meg kell küzdeni.
Egyik
embernek ez tetszik a másiknak amaz, no és ott vannak Isten kívánalmai is. Ha
mindenki elismerésére törekszel, biztos belebuksz és az életed mások simogató
pillantásáért folytatott bukdácsolás lesz, állandó félelem, attól, hogy nehogy
valaki csalódjon benned.
Lásd
be végre, hogy mindenkinek nem tudsz megfelelni! Két, vagy száz urat nem
szolgálhatsz egyszerre! Vagy az Örökkévaló Isten, vagy a mammon!
Döntsd
el, hogy számodra kinek a véleménye számít!
Döntsd
el, hogy kihez tartozol!
„Aki
az Úrban bízik, kiemeltetik!”
Áldott napot!
Bejegyezte:
Szilárd
–
szeptember 09, 2020
Kommentáld!