„És amit
könyörgéstekben kértek, mindazt meg is kapjátok, ha hisztek.”
(Máté evangéliuma 21. fejezet 22. vers)
Itt
az ünnep. Mit szeretnél? Mit kérsz ajándékba?
Köszi,
kedves vagy, de ne költsd feleslegesen a pénzed, nem kell semmi. Mindenem
megvan. Vagy, ha esetleg nagyon akarsz valamit adni, akkor vegyél egy finom
csokit, az elég lesz.
Ismerős
a szituáció? Mikor szeretnéd kifejezni a másik felé, hogy szereted, hogy fontos
neked, ő pedig elutasít, vagy beéri valami átlagos pótszerrel.
Csalódott
vagy? Fáj?
És
mit érezhet a Mennyei Atya? Aki arra bátorít; Jöjj hozzám! Kérj tőlem!
Mennyire fájhat neki a válasz: „Gazdag vagyok meggazdagodtam és semmire nincs
szükségem” (Jel.3:17)!
Miért
kérnék és mit is kérhetnék én az Istentől? – mondják egyesek – Úgysem fogja
megadni, amit szeretnék! Vagy, ha megadja, annak feltétele és ára van. Azt
később viszonozni kell, ezért inkább nem kérek semmit.
Mások
pedig? Talán még mi is? Földhözragadt szívünkkel, csupán pillanatnyi, olcsó „csokoládé”
ajándékért fohászkodunk: Uram, adj egy új autót, nagyobb házat, jobb munkahelyet, egészséget,
boldogságot!
Pedig,
a Mi Atyánk a legdrágább, a legnagyobb és a legtökéletesebb ajándékkal készül. S
hogy az micsoda?
Egy
hét múlva elárulom, addig legyen meglepetés!
Áldott napot!
Bejegyezte:
Szilárd
–
december 23, 2020
Kommentáld!