Évközi 3. hét, péntek – 2Sám 11,1-17; Mk 4,26-34

Mennyire vigyázunk érzelmeink és gondolataink tisztaságára? Kerüljük-e a kényelmet és az önzést?

Ahogyan láthatatlan az az erő, amely a növények életét irányítja, ugyanúgy láthatatlan erők működnek Isten országának a kialakulásában is.

Ha a jól előkészített talajba elvetik a magot, megkezdődik a növekedés és megvan az aratás ígérete. Ugyanígy, az Isten országának kialakulása is kicsinyben kezdődik bennünk, mégpedig úgy, hogy elfogadjuk Jézus tanítását és az Atya akaratát, aztán ha együttműködünk Isten kegyelmével, akkor az Istentől származó jó kibontakozik az életünkben.

De sajnos, a rossz, a bűn is az elvetett mag módjára fogan meg, csírázik ki és szökken szárba a szívünkben, és ugyanúgy nő, mint minden más növény, de sajnálatos módon, a megromlott természetünk miatt igénytelenebb, szívósabb és gyorsabban is növekszik.

A mai olvasmányban tanúi lehetünk annak, hogyan fogan meg a bűn magja, hogyan szökken szárba, és milyen félelmetes termést hoz Dávid király szívében.

A talaj jól elő van készítve. Dávid király katonái véres csatákat vívnak az ellenséggel, ő pedig ahelyett, hogy velük harcolna, mint régen, nyugodtan sziesztázik és palotájának lapos tetején sétálgat. Lustaság, testies kényelmesség ez, nem Isten áldotta pihenés. Az a fajta életvitel, amely egyenesen vonzza a gonoszt, hogy könnyedén, szinte észrevétlenül elhintse a bűn magvait a lélekben. Már csak egy átlagos, máskor talán közömbös és veszélytelen inger kell, hogy ellenállhatatlanul hatalmába kerítse az érzékeket, elhomályosítva minden józan megfontolást. („A tetőről meglátott egy asszonyt, amint éppen fürdött”).

Ettől a pillanattól kezdve a bűn magától (a maga törvényszerűsége szerint) hoz termést. Félelmetes mechanizmus indul be: az értelem többé nem jut szóhoz, és az erkölcsi törvény sem. Isten eltűnik a lélek horizontjáról, és nem számítanak már a várható következmények sem. Előbb megtörténik a házasságtörés, majd következik a szükségszerű színlelés, a képmutatás, a hazugság, és végül a mindezt betetőző gyilkosság.

A bűn súlyossága attól is függ, hogy ki követi el. Dávid bűne: a Betsábéval való házasságtörése és férjének, Uriásnak megöletése méltán döbbentett meg minden izraelitát, hiszen mindezt az követte el, akit kedvelt az Úr, a népe pedig szerette. Dávid a kettős gonosztette után egyre mélyebbre csúszott.

Dávid esete komoly figyelmeztetés a puhányságban, az élvezetvággyal párosult szellemi-lelki tunyaságban élő ember számára. A modern szórakoztatóipar egyebet sem tesz, mint szórja a bűn magvait a leromlott immunrendszerű lelkekbe.

! A szentség kis dolgokon múlik, de az ördög is a kis dolgok mögé bújik. Mindenekelőtt a testies, élvezetközpontú életmóddal kell szakítanunk, és a dolgos, a tevékenységben odaadott életre kell törekednünk. Vigyáznunk kell arra, hogy ne engedjük magunkban a bűn magvait megfoganni. A többit az Isten elvégzi bennünk.