Augusztus 27. Évközi 21. hét, csütörtök
Évközi 21. hét csütörtök – Mt 24,42-51
Mindig készen állunk-e a szolgálatra?
Úgy tűnhet, hogy az egész teremtett világ a kényszerek és lehetőségek állapotában él. Ezt megélhetjük úgy is, mint a szabadságunk korlátait (egy olyan „prést”, amelybe belekényszerülünk), de jobb, ha inkább olyan lehetőségnek fogjuk fel, amelyben okos döntéseinkkel eljuthatunk Isten gyermekeinek szabadságára.
Valójában ezen a világon minden a szeretetre van teremtve, azaz a szolgálatra. A szeretetből fakadó szolgálatban teljesedik ki az életünk.
Jézus magáról is azt mondta, hogy nem azért jött, hogy őt szolgálják,
hanem hogy ő maga vállalja a szolga szerepét (v.ö. Mk 10,45).
A készségen, a szolgálatra való állandó készenléten van a hangsúly. Ez nem lesben állást jelent, és egyáltalán nem azt jelenti, hogy nem fekszünk le aludni, hanem a helyzetünk és lehetőségeink felhasználását jelenti arra, hogy mindent a szeretetünk szolgálatába állítsunk.
Nem szabad elszalasztanunk az olyan alkalmakat, amikor az Úr azt várja tőlünk, hogy szolgáljunk!
Kommentáld!