Augusztus 9. A Keresztről nevezett Szent Teréz Benedikta (Edith Stein) szűz és vértanú, Európa társvédőszentje – Mt 25, 1-13
Hiszünk-e Isten szeretetében?
Edith Stein zsidó szülők tizenegyedik gyermekeként született 1891-ben, Breslauban (Wroclawban). Egyetemi tanárként állandó személyes kapcsolatot tartott nagy filozófus kortársaival. 1922. január 1-jén (31 éves korában) keresztelkedett meg. Már ekkor szeretett volna a kármelita nővérek közé lépni, de az újonnan megtérőt egyik rendbe sem szokták felvenni. 10 évig még tanítania kellett, amikor 1933-ban (42 éves korában) Kölnben a kármelita monostorba léphetett és 1938-ban örök fogadalmat tehetett. Továbbra is folytathatta tudományos munkáját, és engedélyt kapott arra, hogy tanulmányozza a lelki élet nagyjainak írásait.
Mivel a holland püspöki konferencia 1942. július 20-án nyilvánosan elítélte a náci fajelméletet, és ezt az állásfoglalást az ország összes templomában felolvasták, válaszként (6 nap múlva) 1942. július 26-án Hitler elrendelte Hollandiában is az áttért zsidók letartóztatását, akiket addig megkíméltek. 10 nap múlva, augusztus 5-én Edithet és Rosa nővérét a Gestapo több szerzetes nővérrel együtt letartóztatta, és marhavagonban a lengyelországi Auschwitzba szállították. Valószínűleg augusztus 9-én (51 évesen) a haláltábor egyik gázkamrájában fejezte be életét.
Minden halálos bűnnek megvan az előtörténete, és ugyanez érvényes az emberiség ellen elkövetett bűnökre is. Az elmúlt században Európában a gyűlölködés pusztító tüzei vezettek a háborúkhoz. A gyűlölködés következményeire akarta felhívni a figyelmet II. János Pál pápa, amikor 1987. május 1-jén Kölnben boldoggá avatta a Keresztről nevezett Teréz Benedikta kármelita nővért (a tudományos életből ismertebb nevén Edith Steinet). De sajnos, nem szívlelték meg a figyelmeztetést azok, akiknek szólt, és a gyilkos indulatok a boldoggá avatás után alig négy év múlva 1991-ben a délszláv háború szörnyűségeihez vezettek.
Újabb figyelmeztetésként II. János Pál pápa Rómában a Szent Péter téren 1998. október 11-én avatta szentté a Keresztről nevezett Boldog Teréz Benedikta nővért, aztán 1999-ben Európa társvédőszentjévé nyilvánította. Példája szerint, amikor mindent eláraszt a vak gyűlölet, akkor is lehet szeretetben élni.
A tíz szűzről szóló példabeszéd az okosság és az éberség erényéről szól. Az rendezi be okosan az életét, az visz olajat a lámpásába, aki gondol a végső ítéletre, amely a földi életünk után vár ránk, és az örök élet szempontjai szerint rendezi be életét.
Edith Stein többször is hangoztatta: „Nekem nem az a dolgom, hogy magamra gondoljak. Az Isten dolga, hogy gondoljon rám. Nekem az Istenre kell gondolnom.”
Véletlenül nem lehet elkárhozni, de üdvözülni sem. Úgy kell élnünk, hogy a végső számadás, amely Jézus győzelmét, a szeretet végső diadalát jelenti a rossz fölött, számunkra örömteli beteljesedés legyen. Ehhez kérjük Szent Teréz Benedikta kármelita nővér közbenjárását!
Kommentáld!