Május 8. Húsvét 5. hete, szombat
Húsvét 5. hete, szombat – Jn 15,18-21
Hogyan viselkedünk, ha vallásos életünk miatt gyűlölnek vagy üldöznek minket?
Az evangélium szerinti élet szükségképpen gyűlöletet kelt a világban. Ha mi Jézus tanítása szerint élünk, már a puszta jelenlétünk is felszínre hozhatja a másik emberből azt a rejtett meghasonlottságot, amit a bűn tud okozni. Amikor Jézust a születése utáni 40. napon bemutatták a templomban, Simeon megjövendölte, hogy Jézus az ellentmondás jele lesz sokak számára, hogy megnyilvánuljanak sok szív titkos gondolatai. (vö. Lk 2,34-35) Ez Jézus követőire is érvényes, akikben Ő ott él.
A velünk szemben megnyilvánuló gyűlölettel kapcsolatban ugyanaz a helyzet, mint az üldöztetéssel. Jézus mondta: „Ha a világból volnátok, szeretne titeket a világ, mint övéit. De ti nem vagytok a világból, mert kiválasztottalak titeket a világból; ezért gyűlöl benneteket a világ… Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak.”
Ezek alapján elmondhatjuk, hogy nemcsak arról lehet felismerni Jézus tanítványait, hogy szeretik egymást, hanem arról is, hogy akik nem hisznek Jézusban, azok gyűlölik és üldözik őket. Tehát a Jézusban hívők Jézusért szeretik egymást, a nem hívők pedig Jézus miatt gyűlölik őket. Amíg Jézus szeretete az egyik embert szeretetre készteti, a másikban gyűlölet fakad ugyanennek a szeretetnek a láttán.
Valószínűleg kerültünk már olyan helyzetbe, amikor hitünk miatt nemtetszéssel vagy gyűlölettel találkoztunk. Nagyon nehéz ilyenkor a negatív megnyilvánulásokat békésen, szelíden, sőt szeretettel tűrni. Nagyon sok tudatos belső munkába és sok időbe telik, amíg ezek fogadására fel tudunk készülni.
Ne legyünk naiv álmodozók! Ne gondoljuk, hogy Jézus örömhíre egy csapásra jóvá tesz mindenkit! A szelíd és jóságos Jézust sem szerette mindenki, az ő tanítását sem követte mindenki, az ő személye sem volt kedves mindenki számára. De ha gyűlölettel válaszolunk a gyűlöletre, vagy megvetjük azokat, akik megvetnek minket, akkor nemcsak a világban erősítjük a gyűlöletet, hanem magunkban is meghasonlottságot idézünk elő.
Nem elég kívülről báránynak látszanunk, hanem valóban bárányoknak kell lennünk, és bárányként kell a farkasok közé mennünk. Isten Bárányához, Jézushoz kell hasonlítanunk, aki magára vette a világ bűneit.
Meg kell hallanunk azt a kétségbeesett kiáltást, amely ma is feltör a hanyatló Európa bűnökben megcsontosodott polgárainak szíve mélyéből, mint Pál apostol idejében, amikor az Európához tartozó Macedóniából jött férfi kérte, hogy: „Jöjj,… és segíts rajtunk!” Vállalkoznunk kell környezetünk megmentésére, de ehhez magunkon kell elkezdeni a munkát!
Kérjük a Szentlélek Úristen segítségét az embertársaink iránti türelmes szeretethez!
Kommentáld!