Február 4. Évközi 4. hét, csütörtök
Posted on
4. évközi hét, csütörtök – Mk 6,7-13
Meg vagyunk-e győződve Isten erejéről és irántunk való szeretetéről? Tudatában vagyunk-e annak, hogy erről tanúságot is kell tennünk?
Az apostolok első szétküldése nevelő célzatú volt. Meg kellett tanulniuk, hogy Krisztus hatalommal rendelkezik, és terve megvalósul. Gondos és részletes utasításokat kapnak. Első és legfontosabb feladatul a szeretet gyakorlását kapták.
De már a végső küldetés lényeges vonásai is felismerhetők: ne keressenek támaszt földi javakban (pénzben és más eszközökben), hanem bízzák magukat Krisztus erejére. Annak, hogy ne időzzenek sokáig egy helyen, az a célja, hogy bízzanak Isten gondviselésében.
Jézus arra is felkészíti őket, hogy ahogyan sokan Őt elutasították, sőt szembefordultak Vele, ugyanilyen fogadtatásra számíthatnak ők is küldetésük során. De ahol nem fogadják be őket, ne vitatkozzanak, hanem menjenek tovább, és biztosan találnak jóakaratú embereket.
Márk evangéliuma azt az üzenetet akarja közvetíteni a mi számunkra, hogy állandó imádságtól kísérve, Istenbe vetett bizalommal buzgólkodjunk Isten országa építésén. Mert Jézus első megszólalásától kezdve be fog teljesedni minden.
Kommentáld!