Évközi 4. hét, szombat – 1Kir 3,4-13; Mk 6,30-34

Miért jövünk a szentmisére? Mit szoktunk kérni?

Ha becsületesen végezzük mindennapi munkánkat, akkor a hét végére elfáradunk. De éppen azért jöttünk ide, mert szükségünk van arra, hogy Jézusnál megpihenjünk, hogy Őt hallgassuk, és Tőle erőt kapjunk. Jézus azokhoz szól, akik saját nyomorúságuk tudatában jönnek Hozzá és követik az ő tanítását.

Mindnyájan tapasztalhatjuk, hogy Jézus törődik velünk. Az ő figyelmességének két jeléről számol be a mai evangélium. Észrevette, hogy tanítványainak pihenésre van szüksége, ugyanakkor észrevette a tömeg lelki éhségét is. Nem tudjuk, hogy a tanítványok hány napig (vagy esetleg hány hétig!) voltak távol. Amikor visszatértek útjukról és beszámoltak Mesterüknek a tevékenységükről, Jézus észrevette fáradtságukat. Fáradtságuk arról tanúskodott, hogy küldetésüket nem lustán vagy kelletlenül, hanem nagy lelkesedéssel, odaadással végezték. Nem csoda, ha elfáradtak és szükségük volt a pihenésre. Jézus ezt a pihenést szerette volna számukra biztosítani.

 Közben a nép kereste Jézust. Nem a tanítványok pihenését akarták megzavarni, hanem Jézust akarták hallgatni. Az emberek is fáradtak és kimerültek voltak, hiszen napokon keresztül követték Őt, kitartottak mellette. Akár nagyobb távolságokat is képesek voltak megtenni, hogy láthassák Őt és hallhassák tanítását. Közben észre sem vették, hogy nincs ennivalójuk, mert fontosabb volt számukra az Úr tanításának lelki tápláléka.

Így vagyunk mi is. Legfontosabb erőforrásaink (a lelki létminimum) a mindennapi ima és a vasárnapi szentmise. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a vasárnap megszentelésének kettős célja van. Az egyik a pihenés, a másik ehhez kapcsolódóan a megerősödés szeretet-kapcsolatainkban Istennel és egymással.

A pusztai megkísértése alkalmával mondta Jézus:„Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem Istennek minden igével is.” (Lk 4,4) – A szentmisén magunkhoz kell vennünk az ige asztaláról azt a személyesen nekünk készített eledelt, amely táplál, megvilágosít, megújít. Krisztus föltámadott testének vétele pedig meggyógyít és erőt ad az áldozatos szeretetre.

NB!: Ha elhanyagoljuk Isten igéjét és a szentmisén való részvételt, akkor hanyatlani fognak, sőt elhidegülnek szeretet-kapcsolataink és elfogy az erőnk.

Érdemes tanulni a fiatal Salamon imájából. Tanulékony szívet kért, hogy különbséget tudjon tenni jó és rossz között. Az Úr így válaszolt neki: mivel bölcsességet kértél, amit nem kértél, azt is megadom neked.

Kérjük a Szentlelket: adjon nekünk is tanulékony szívet, erőt, és segítsen felhasználni minden kegyelmet, hogy földi életünkben egyre teljesebb életet éljünk, az örök életben pedig eljuthassunk az élet teljességére!