Advent 3. vasárnapja B.

– „Gaudete” – „öröm vasárnapja” Iz 61,1-2.10-11; 1Tessz 5,16-24; Jn 1,6-8.19-28

Jellemző-e ránk az öröm? Tudunk-e örülni? Mi ad nekünk igazi örömet? („Mert az Úr közel van!”)

Az egyházi évben két vasárnap is az örömre szólít fel. Mindkettő bűnbánati időszakba esik, az egyik nagyböjtben, a másik pedig adventben van.

A szentleckében Pál apostol nemcsak felszólít, hogy „Legyetek mindig derűsek”, hanem azt is megírja, hogyan lehet ezt elérni: „Imádkozzatok szüntelenül”! Ez nem csupán szóbeli imák mondását jelenti, hanem Isten személyes jelenlétének a tudatosítását. Mert Isten nem csak kívülről érkezik hozzánk. Az advent abban az értelemben is Úrjövet, hogy felfedezzük magunkban Isten csendes jelenlétét. Nemcsak annak örülünk, hogy közeledik már a Karácsony, hanem annak is, hogy Isten állandóan bennünk van.

A szentlecke az öröm néhány forrását is felsorolja:

• „Adjatok hálát mindenért”! A hála is a derű forrása. Mindenben vegyük észre Isten ajándékát! Ha csupán hiányainkra vagy bűneinkre gondolunk, és ha csak arra figyelünk, amit mi cselekszünk vagy hanyagolunk el, vagy csak arra a sok rosszra összpontosítunk, ami embertársaink részéről ér minket, akkor elveszítjük lelkünk egyensúlyát. Elsősorban arra kell figyelni, amit Isten adott és ad! Ha hálásak leszünk mindenért, akkor meg fogjuk tapasztalni, hogy „akinek van, annak még adnak…” (Mt 13,12)
• „Ne oltsátok ki a Lelket”! Legyünk nyitottak minden jóra, és figyeljünk a Szentlélek vezetésére!
• „Vizsgáljatok meg mindent, és a jót tartsátok meg”!
• „Mindenféle rossztól óvakodjatok”! Tanuljunk meg szelektálni! Ahelyett, hogy a szeméten, az értéktelen gabonaszemeken botránkoznánk, gyűjtsük be a tiszta búzát! Ne raktározzuk magunkban a rossz érzéseket és emlékeket! Lelkünk legyen szentély, nem pedig szemétlerakat!
• Tudjunk örülni szeretteinknek! Ne vegyük magától értetődőnek, hogy szeretnek minket, gyarlóságunk ellenére is. Isten ajándékozta őket nekünk, és Ő oltott a szívükbe szeretetet irántunk. Örüljünk annak, hogy egymáshoz tartozhatunk, és velük együtt Istenhez! Örüljünk azoknak is, akikkel itt a templomban együtt lehetünk!
• Tudjunk örülni fáradtságunknak is, ha Isten és szeretteink szolgálatában fáradtunk el.
• 
  

Összegezzük további adventi feladatainkat! Nyíljék meg a szívünk az örömre! Éljünk a sokféle öröm lehetőségével! Folytassuk örömeink összegyűjtését, hogy három hét múlva (az év végén) méltó hálát tudjunk adni! Aztán folytassuk a hálaadást egész életünkben! Bűneink túlnyomó részét mulasztással követjük el! Ezért bánjuk meg ezeket a bűneinket is! Higgyük el, hogy bűnbánatunk örömet ad Istennek és önmagunknak is!

Törekedjünk arra, hogy élő kapcsolatban legyünk Istennel, és minél többet együtt legyünk azokkal, akiket szeretünk! A keresztény öröm alapja a Krisztussal való személyes kapcsolat és együttlét, ami csak rajtunk múlik.