A virágosok számára november vége nagy szezon: ezrével vásárolják az emberek az adventi koszorúkat. Sok plébánián is program az advent előtti utolsó héten egy közös koszorúkészítés (ez idén a járvány miatt mindenhol elmarad). De a legtöbb koszorú még itt is úgy néz ki, mintha már karácsonyi dekoráció lenne, a templomokban is látható néhol szörnyű csicsás adventi koszorú.

Pedig advent bűnbánati időszak, Jézus eljövetelére várunk, a koszorúnak is ezt kellene kifejeznie. Egy adventi koszorú, ami nemcsak dekoráció, de az imádsághoz használt kegytárgy, legyen egyszerű és kifejező.

Persze az adventi koszorú nem egy kétezer éves liturgikus eszköz, nem annyira kötött a kialakítása. Honnan is származik? Az elsőt Johann Hinrich Wichern német evangélikus lelkész készítette az általa vezetett gyermekotthon számára 1839-ben, szóval a kereszténység korához képest tényleg nem régen. Ez egy örökzöld ágakkal borított nagy fakerék volt, rajta annyi gyertyával, ahány napja abban az évben adventnek volt. Mivel abban az évben karácsony szerdára, advent 1. vasárnapja pedig december 1-jére esett (a kínai adventi naptárak szerint minden évben ezen a napon kezdődik), ezért 24 gyertya volt a koszorún. A vasárnapokat fehér gyertya jelezte, a hétköznapokat piros.

Az adventi koszorú hamar elterjedt a protestánsok között, de a katolikusok csak valamikor az I. világháború idején kezdték használni. Ekkorra már leegyszerűsödött: csak a vasárnapokat jelezte gyertya, tehát csak négy gyertya volt a koszorún. A koszorú ma is örökzöldből készül. Télen a fák lehullatják lombjukat, olyanok, mintha halottak lennének. Jézus feltámadása után felment a mennybe, nincs jelen köztünk fizikailag. Mégis várjuk második eljövetelét, ezt a reményt fejezi ki az örökzöld. Megjelennek rajta advent liturgikus színei: három vasárnap lila, egy rózsaszín. A színek vagy a gyertyák színében jelennek meg, vagy a gyertyák melletti szalagokon. A gyertya helyes, ha fehér, hiszen az imádsághoz használt gyertyák Krisztust jelenítik meg közöttünk. De semmiképpen engedjünk a kísértésnek, ne díszítsük agyon karácsonyfadíszekkel, műhóval, pogány jelképekkel, fejezze ki szívünk egyszerűségét és Jézus-várását!

Ami a legfontosabb: üljük körül legalább szombat esténként, énekeljünk adventi énekeket, olvassunk a Szentírásból és imádkozzunk, így hangoljuk lelkünket bűnbánatra, és készüljünk karácsonyra!