Azon gondolkodom, van-e olyan ember a földön, aki nem szert nevetni? Bár nem mindenki gondolja azt, hogy a nevetés és a vidámság szoros összefüggésben van egymással. Szerintem mindegy is, hogy kedveljük a nevetést, vagy egyszerűen derűsek vagyunk, elégedettséggel és boldogsággal tölt el az életünk, egy biztos, a boldogsághoz hozzá tartozik a vidámság. De vajon azért vagyunk mindig vidámak, mert ez boldog állapotunkból fakad, vagy lehet az ember vidám máskor is?

Lisa Fields a Reader's Digest újságírója azt mondja (https://www.rd.hu/Mit%C5%91l_lesz_az_ember_boldog), csak akkor lelhetünk boldogságra, ha a megfelelő helyen keressük azt. Az írónő a kutatásokra hivatkozik, hogy ezek a legfőbb helyek: a család, a társaság, a munka és a hit. Emberi életünk ezen területei azok, ahol ki kell teljesednünk, hogy boldogok lehessünk. A Howard egyetem 1933-ban kezdődött, máig tartó kutatásai szerint a legfontosabb dolgok az életben a következők: Szeretetteljes kapcsolatok a családtagokkal, amiben szeretetet adunk és kapunk. Továbbá bizalommal teli, támogató kapcsolatok a mindenkori társaságban. Ezek a kapcsolatok nagymértékben hozzájárulnak a biztonságérzetünkhöz, hogy minél kevesebb stresszel keljen élnünk az életünket, vagy egészséges módon fel tudjuk dolgozni azt. A harmadik terület a munka, ami értelmet és célt ad az ember életének és végül negyedik a hit. A hitben az írónő a kutatások alapján a mai világ rákfenéjének a pénzimádatnak és más bennünket manipulálni, irányítani kész dolgoknak az ellenszerét látja.

Minden bizonnyal nagyon is igaza van, de ne feledjük el, milyen idealizált képet tár elénk így a kutatás! Csak akkor lehetünk valóban boldogok, ha megfelelő családdal, baráti kapcsolatokkal és munkával rendelkezünk és rendben van a hitünk. No, de az emberiség hány százalékának adatik meg mindez egyszerre egy helyen és egy időben? Lehetséges, hogy Maurice Maeterlincknek van mégis igaza és az emberi boldogság csak egy időben tovatűnő kék madár, aki a következő pillanatban már tova is száll és újra a nyomába kell indulnunk? Vajon az életünk folytonos boldogságkeresésből kell álljon?

Hívő emberként azt gondolom, hogy a mi személyes Gondviselőnk az, aki mindenről, így a boldogságunkról is gondoskodik életünk során. A Biblia az Ő könyve, ami utat mutat nekem a teljes, a boldog élet felé és ha megfogadom útmutatásait, akkor részem is lehet abban. Mai igénk is egy ilyen útmutatás, ami arról szól, hogy ezen teljes élet nélkül mi szolgál orvosságul gyógyuló szívünknek. Azt írja, hogy ez nem más, mint a vidámság. Vagyis, ha nem teljes az életünk a boldogság területein. Amennyiben gondjaink adódnak a családi, baráti kapcsolatok terén, vagy a munkában, vagy egyéb kihívásokkal kell szembenéznünk, őrizzük meg vidámságunkat, benső derűnket! Mert, ha nem tesszük, akkor a sok aggodalom és búskomorság miatt még a csontjaink is megszáradnak. Vagyis teljesen kiéghetünk. Összpontosítsunk életünk naposabb oldalára, még akkor is, ha éppen árnyékban járunk!

Végül két gondolat két kis történetben. Tavasz volt, gyönyörű napsütés ragyogta be az utca egyik oldalát. Én a másik oldalon bandukoltam lehajtott fejjel, gondolataimba merülve. A hűvös szél, ami jeges leheletével megérintette nyakamat borzongásra késztetett. Fázni kezdtem. Felnézve megláttam a napsütötte másik oldalt: ott is mehetek tovább, ugyanoda visz az út - gondoltam. Pár pillanattal később a nap melege átjárt teljesen. Még a kedvem is jobb lett.

És a másik történet. Feleségem nagymamája betegen is tudott mindig nevetni. Unokái megkérdezték tőle, hogy képes erre. Mire a válasz: Tudjátok drágáim, a nyelvem nem fáj.

A vidámság jó orvosság. Hát éljünk vele!

Áldott napot!

bejegyezte: restás lászló – március 07, 2022