Ferenc pápa kedden este találkozott Nur-Szultánban a kazah hatóságok, a civil társadalom és a diplomáciai testület képviselőivel. Nagyra méltatta a soknemzetiségű és sokvallású ország értékeit. Az atomleszerelés, a megújuló energiaforrások használata, a békés együttélés feltételeinek megteremtése szerepelt többek között a Szentatya első, kazah földön mondott beszédében.

Gedő Ágnes – Vatikán

Helyi idő szerint este fél 8-kor (magyar idő szerint fél 4-kor) hangzott el Ferenc pápa beszéde, amelyben elsőként szólította meg a kazahsztáni politikai, diplomáciai és civil élet vezetőit. A béke zarándokaként érkezett földjükre, hogy a párbeszédet és az egységet keresse, amire a világnak oly nagy szüksége van. Ezt a harmóniát jelképezi a dombra, a kazakok népi pengetős, lantra emlékeztető hangszere, mely az ország kulturális szimbóluma. A pápa e hangszer jellegzetességei köré építette föl beszédét, elsőként a múlt hagyományaira nyúlva vissza.

 

Századokon át a dombrát pengetve dalolták el a hősénekeket, epikai elmélkedéseket, megőrizve ezáltal hazájuk emlékezetét. Ma a gyors változások korát éljük gazdasági és társadalmi életünkben, ezért fontos megőrizni elődeink hagyományait. Ennek szép példája az a szokás, hogy minden pénteken reggel hét kenyeret sütnek Kazahsztánban az ősök tiszteletére. Szent II. János Pál pápa 2001-ben járt az ázsiai országban, amelyet a vértanúk és a hívők földjének, a deportáltak és a hősök földjének, gondolkodók és művészek földjének nevezett. A végtelen sztyeppék és a városok által megélt deportálásokra, az elnyomásra utalva Ferenc pápa megállapította: a kazakok a börtön emlékéből kitörve felvirágoztatták a befogadás kultúráját. Az ember méltóságát helyezik a középpontba, tartozzék bármilyen etnikai, társadalmi vagy vallási csoporthoz is.

A dombra kéthúros hangszer, amelyet megszólaltatva harmóniát teremt a zenész a két párhuzamos húr között. Ez a hideg tél és a forró nyár, a hagyomány és a haladás kettősségén túl eszünkbe juttatja Kazahsztán földrajzi fekvéséből adódóan az ázsiai és európai kultúra találkozását. Mintegy 150 különböző etnikai csoport s több, mint 80 féle nyelv él együtt az országban. Mindegyik a maga történelmével, kulturális és vallási hagyományaival adja ki azt a soknemzetiségű, multikulturális és sokvallású közeget, amely Kazahsztánt a találkozás földjévé teszi.

 

Ferenc pápa nagy örömmel érkezett a világvallások találkozójára, amellyel kapcsolatban szólt a vallásszabadság fontosságáról. Kazahsztán laikus ország, mely előírja a vallás és a hit szabadságát. Az egészséges laicitás ugyanis elismeri a vallás értékes és pótolhatatlan szerepét, szembeszáll a szélsőséges felfogással, és egyenlő bánásmódot biztosít minden állampolgárának megkülönböztetés nélkül. A pápa leszögezte: a vallásszabadság jelenti a legkedvezőbb alapot a polgári együttéléshez.

A kazak nép szabadságra és függetlenségre vágyik, ami a polgári társadalomban a jogok és kötelességek elismerésében fejeződik ki. Ferenc pápa elismerően szólt az emberi élet védelmében eltörölt halálbüntetésről. Emellett fontos garantálni a gondolat, a lelkiismeret és a szólás szabadságát ahhoz, hogy mindenki megkapja az őt megillető szerepet a társadalomban.

 

A demokrácia és a modernizáció szolgálja a nép javát, különös tekintettel a dolgozókra, a fiatalokra és a gyengébbekre. Megálljt kell parancsolni a korrupciónak, és valóban demokratikus politikával meg lehet fékezni a szélsőségességet, a személyi kultuszt és a populizmust, amely aláássa a népek stabilitását és jólétét. A gazdasági visszaesés – bár kisebb mértékben, de – Kazahsztánt is fenyegeti. Fontos, hogy igazságosan fejlesszék a gazdaságot, ne kevesek hasznára gondolva, hanem tiszteletben tartva minden dolgozó méltóságát.

 

A pápa annak a kívánságának adott hangot, hogy az ázsiai ország legyen továbbra is a harmónia és a béke szinonimája. Szent II. János Pál pápa a 2001-es terrortámadások után a remény magvait hintette el Kazahsztánban. Most Ferenc pápán a sor, hogy imádkozzon a békéért a háborúban álló, katonailag megszállt Ukrajna számára, és a világszerte zajló konfliktusok megfékezéséért. Felerősíti mindazok kiáltását, akik a békéért fohászkodnak, ami elengedhetetlen globalizált világunk fejlődéséhez. Egyre sürgetőbb a diplomáciai beavatkozás, amely a párbeszédet és a találkozást támogatja. Olyan vezetőkre van szükség nemzetközi szinten, akik lehetővé teszik a népek számára egymás megértését és meghallgatását, egy új Helsinki-egyezmény szellemében a multilaterális gondolkodást erősítik. Megértés, türelem és párbeszéd mindenkivel – ez a recept.

 

A pápa végül a nukleáris leszerelés, a megújuló energiaforrások és a vallásközi párbeszéd érdekében tett kazah erőfeszítéseket méltatta, majd emlékeztetett a Szentszék és Kazahsztán 30 évvel ezelőtt újra fölvett diplomáciai kapcsolataira. Az ázsiai katolikusok ősidőktől fogva tanúskodnak a nyitottság és a tiszteletteljes párbeszéd szelleméről. Isten áldja a béke és az egység törekvéseit Kazahsztánban –mondta még a pápa az ország politikai és civil vezetőinek.