Szent Bonaventúra, Assisi Szent Ferenc rendjének első generálisa írja a Máriáról szóló zsoltárkölteményei egyikében: „Ne az Úr haragja javítson meg engem, hanem a Te tiszteleted tegye széppé a lelkemet.” Mária a mi belső szépségünk garanciája.

Talán egy gondolatot érdemes megfogalmazni azzal kapcsolatban, hogy mi a szép. Az, ami egyben igaz és jó is. A szép önmagában hiú tetszelgés. Az igazság és a jóság teszi nemessé. Mária mind a hármat egybefonja: igaz, jó és szép. Ezt még az iszlám is így gondolja. Minden embernek szüksége van egy eszményi anyaképre. Ez oly módon formálja a lelkünket, hogy talán még a kegyelmet is megelőzi, illetve ez is kegyelem. Hans Urs von Balthasar írja, hogy az emberi élet legnagyobb próbája az időskori törékenység megtapasztalása. Pedig ezt már egyszer átéltük, sőt sokkal inkább átéltük, mégpedig a gyermekkori gyengeségünk és törékenységünk idején. Ám akkor feltétlen bizalommal ráhagyatkoztunk az édesanyánkra. S ez az érzékenység lett a későbbi erőnk egyik alapvető forrása. Jézus édesanyja mindannyiunk édesanyja lett, hogy a vele való kapcsolatban mindvégig gyermekek tudjunk maradni – ezt Jézus határozottan kéri –, vagyis mindvégig megőrizzük a kegyelemre igényt tartó gyermeki érzékenységünket, és folyamatosan növekedjünk a szeretetben. Hans Urs von Balthasar Ha nem lesztek olyanok, mint ez a gyermek című könyvében a gyermeket nevelő édesanyák elé Máriát állítja. Máriának azt a gyermeket kellett nevelnie, aki már az örök Atya gyermeke volt a megtestesülése előtt is, mégpedig az idők kezdetétől. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy Mária mindenkor a Szentlélekre figyelt, aki vezette őt. Mária emberi példakép volt Jézus számára. Azt a Jézust kellett nevelnie, aki hamarabb részesült az Atya titkából, mint Ő. Minden édesanyának ezt a titkot kell keresnie. Megrendítő, hogy ma sok édesanya el tudja képzelni gyermekét csupán biológiai képződménynek vagy társadalmi jelenségnek. S kénye-kedve szerint szüli meg, majd kénye-kedve szerint „neveli”. Holott minden gyermek Isten csodálatos és egyedi ajándéka. Montforti Grignon Szent Alajos arra is felhívja a figyelmünket, hogy Mária nem a végcél, hanem közbeeső cél. Ő képessé teszi a lelkünket arra, hogy a végtelenül jó, igaz és szép Isten vonzásába kerüljön. Szent Alajos azt írja, hogy rendkívül szoros összefüggés van a Mária-tisztelet és a lélek Krisztusnak történt önzetlen önátadása között. Tőle származik a közkedvelt mariológiai tétel: Per Mariam ad Jesum (Mária által Jézushoz). Sőt A tökéletes Mária-tisztelet című könyvében azt írja, hogy amint Jézus első eljövetelekor is kiváltságos szerepet kapott Mária, így lesz ez a második eljövetelekor is. Fontos szerepe lesz a végső nap előkészítésében.

A huszadik századdal kapcsolatosan két állítás gyakran elhangzik. A szentlélek évszázada, illetve Mária évszázada. A hitelesített Mária-jelenések mindegyikében Mária közvetítőként lép fel Jézus és az emberiség között. Mária aggódik azért az emberiségért, amely eltávolodott Jézustól. Minden litániával és rózsafüzérrel távolabbra kerül az az örvény, amely felé az emberiség közelít, és az ellentétes irányban feltűnik, majd egyre erősebben ragyog a tengernek fényes csillaga.

Szabó József László