A Szentírás
Vasárnapja
A Katolikus Egyházban szeptember utolsó
vasárnapja sajátos ünnep, a Szentírás vasárnapja. Ezen a napon a hívek közössége
fokozott figyelemmel és tisztelettel fordul a Biblia felé, ünnepli azt a tényt,
hogy a zsidóság nagyjai írásba foglalták történelmüket és prófétáik
jövendöléseit, az apostolok és evangélisták pedig Jézus történetét, tanítását,
az ősegyház igehirdetését.
Ez az ünnep újkeletű a Katolikus Egyházban. A II. Vatikáni Zsinat
alkalmával történt először, hogy a világ püspökei a Szent Péter-bazilikában a
főhelyre tették, és a tanácskozások középpontjába állították a Bibliát. Ezen a
zsinaton a főpapok testülete messzemenően új szellemű határozatot fogadott el a
Bibliáról (Dei Verbum), amely többek között arra szólítja fel a katolikusokat,
hogy rendszeresen olvassák a Szentírást.
A Vatikáni Zsinat rendelkezései nyomán született meg az új ünnep, a
szentírásvasárnap, amelynek megtartását a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia
az elsők között rendelte el. Kezdetben nagyböjt egyik vasárnapján ünnepelték,
később azonban áthelyezték szeptember utolsó vasárnapjára, tekintettel arra,
hogy szeptember 30-án ünnepli az Egyház a nagy bibliafordító, Szent Jeromos
ünnepét.
Ezen a napon a katolikus közösségek a templomokban kiemelt helyre teszik
a Szentírást, és hálát adnak Istennek azért, hogy a Bibliát a kezükbe kapták,
mert ebből megismerhetik a Teremtő elképzeléseit és akaratát, a helyes erkölcsi
értékeket és alapelveket, eligazítást és erőt meríthetnek belőle életük egész
folyamán, és bizonyosságot arról, hogy az ember boldog öröklétre kapott
meghívást.
Forrás: Magyar Kurír
Kommentáld!