Raniero Cantalamessa kapucinus szerzetes, a Pápai Ház szónoka február 26-án, pénteken reggel tartotta meg Ferenc pápa és a Római Kúria tagjai számára második nagyböjti prédikációját. A szónok témája idén az ötven évvel ezelőtti II. vatikáni zsinat, annak új spirituális olvasata.
A szerzetes kiemelte, hogy a zsinati dokumentumok közül kettő viseli a „dogmatikai” minősítő jelzőt, mégpedig a Dei verbum és a Lumen gentiumkezdetű konstitúció. A zsinat szándéka az volt, hogy megerősítse a Szentírás isteni sugalmazottságának dogmáját, és egyidejűleg hangsúlyozza annak az egyházban továbbélő hagyományát is.
„Fogadjátok be a bennetek elvetett Igét” – ez volt Cantalamessa atya mostani szentbeszédének témaadó gondolata. A Biblia Istene olyan, aki beszél, aki szól hozzánk, és aki ehhez népe figyelmét kéri: „Halljad én népem, szólni akarok hozzád!” Isten szája a próféta ajka, akit Isten Lelke indít beszédre. Ez az isteni beszéd azonban végleges és teljes lesz, amikor az Ige maga testet ölt, és Isten a Fiában, Jézus Krisztusban kimondja önmagát. Jézusban az Ige már nemcsak hallható, hanem látható is, ahogy Szent Ágoston tanította, mert ő a „verbum visibile”, a látható Ige.
Ez a kimondott és meglátott isteni Ige, Jézus Krisztus az egyház számára úttá is válik. Az egyház rátalált egy olyan útra, s ez a „lectio divina”, mely meghirdeti ezt az Igét, és tagjait felkészíti arra, hogy befogadják ezt az isteni Igét. A befogadást követi annak a szemlélése, kontemplációja, amikor az Ige bensővé válik, és keresi a saját megtestesülését az egyes keresztény emberben. Ez akkor valósul meg, amikor az Ige tetté válik bennünk. Nemcsak hallgatjuk, szemléljük és mondjuk, hanem tesszük is. Ebben áll a méltó válasz Isten üzenetére – hangsúlyozta Raniero Cantalamessa nagyböjti prédikációjában.
Forrás és fotó: Vatikáni Rádió
Magyar Kurír
Kommentáld!