Húsvéti időben kedvvel és büszkeséggel énekeljük a Mária-antifóna ünnepi változatát, a Hozsanna 205. számú énekét: Mennynek királyné asszonya… (a magyar változat Kisdi Benedek püspök Cantus Catholicijének 1651-es, első kiadásából ered). Az ének kevésbé ismert változata a 206. számú:  Mennyországnak királynéja… (sokkal későbbi dallam és szöveg), de sokan ismerik a latin eredetit is.

Hová is nyúlik vissza e közkedvelt ének története? A hagyomány szerint a dühöngő pestisjárvány idején, 590-ben „Isten konzulja”, Nagy Szent Gergely, az utolsó római és az első középkori pápa, még felszentelése előtt, pápasága kezdetén a római Santa Maria Maggiore-bazilika régi kegyképéhez fordult, amit a rómaiak Salus Populi Romaninak hívnak. A kegyképet ünnepélyes, engesztelő körmenetben kísérte egészen a Szent Péter-bazilikáig, ez legalább három kilométeres út, amit ő maga mezítláb tett meg. A körmenetben a hívő nép áhítatosan imádkozott, énekelt, ahogy ez szokás. Amikor az Angyalvárhoz értek, ami Hadrianus császár síremléke és a pápák menedéke volt, a bástya felett a pápa egy angyalt pillantott meg, aki kardját visszahelyezte hüvelyébe. Ez a jelenség megértette a pápával a pestis megszűnését, a járvány végét. A jelenés emlékére áll ma is Szent Mihály főangyal bronzszobra az Angyalvár tetején.

A különös jelenség nem volt hangtalan, a pápa angyali kar énekét is hallotta, akik ezt zengték: „Regina coeli laetare, alleluja!” Erre a pápa ezt válaszolta: „Ora pro nobis Deum, alleluja.”

Az imádságos zengő énekből népének lett, az akkori – éppen róla elnevezett – „gregorián” dallamon, ami azután később kiegészült a feltámadásról szóló utalással és zárókönyörgéssel. Persze mivel Gergely pápa sok liturgikus szöveget írt és maga gondoskodott a szent zene ápolásáról, az sem kizárt, hogy ő a szerzője az antifónának.

A Regina caeli imádsággal, énekkel kapcsolatban utalhatunk arra is, hogy a nagy Mária-templomban, a főoltártól balra lévő mellékoltáron lévő igen régi kegykép, a már említett Salus Populi Romani („A római nép üdve/gyógyulása”) valóban végigkísérte az örök város lakóit, de az egész Anyaszentegyházat is történelme során. A 6. század óta, amikor is ez a bizánci stílusú ikon Kréta szigetéről Rómába került, és közbenjárása folytán a pestisjárvány elmúlt, a pápák szüntelen védelme alatt állt. Még az a hagyomány is kötődik hozzá, hogy Szent Lukács evangélista, a festő készítette. V. Piusz pápa 1571-ben buzgón imádkozott előtte a lepantói csata sikeréért. XVI. Gergely pápa 1837-ben az akkor dúló kolerajárvány idején könyörgött a kegykép előtt. Meg is koronázta a képet. XII. Piusz pápa 1954-ben rendkívüli Mária-évet hirdetett, és újból koronát helyezett a képre. Szent II. János Pál pápa 2000-ben az ifjúsági világtalálkozón szintén nagy tisztelettel állította a fiatalok elé. XVI. Benedek is buzgón tisztelte. Ferenc pápa nem véletlenül állt be elődei sorába. Már pápasága előtt is, ha Rómában járt, mindig felkereste; mint pápa pedig a megválasztását követő reggelen sietett a Santa Maria Maggioréba, s ezután minden egyes apostoli útja előtt és után meglátogatja, előtte személyes imádságba mélyed és fehér rózsacsokrot visz a boldogságos Szűzanyának. 2018-ban restaurálták a képet, 2020 húsvétján pedig a pápa Urbi et Orbi áldása kapcsán kérte a Salus Populi közbenjárását a Covid-19-járvány megszűnéséért.

A Regina coeli az Úrangyala imádságunk húsvéti változata. Különleges kegyelmi erőforrás a járványok idején.

A bizánci szertartású katolikus testvéreink is megkülönböztetett figyelemmel fordulnak a húsvéti időben az Istenszülő felé, ők a „Tündökölj, tündökölj, mennyi Jeruzsálem…” dicsőítő himnusszal köszöntik.

A jelen járvány idején énekeljük, imádkozzuk bátran, napjában háromszor is a Regina coelit, ugyanúgy a májusi litániák keretében is, ameddig a húsvéti idő tart, de egyéni áhítattal az év bármely napján! Kissé régies, de veretes szavakkal mondta Halász Pius ciszterci atya: „Egyedül Mária maradt meg titoknak, örömünk egyetlen igazi oka. Fehér és fekete billentyűkön át, öröm és bánat könnyei között kúszik most hozzád sóhajunk, Anyánk!” (Örök liturgia, 275).

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír