Ferenc pápa bahreini látogatásának első beszédében a közel-keleti ország etnikai és vallási sokszínűségét emelte ki, amely képes békében együtt élni. Felhívta a figyelmet a környezetvédelemre és határozottan kérte a béke iránti elkötelezettséget. A különböző hitű emberek ne arra összpontosítsanak, ami elválasztja, hanem ami összeköti őket. „A béke magvetőjeként vagyok jelen” – hangsúlyozta a pápa.

Somogyi Viktória – Vatikán

Csütörtökön este fél 6-kor kezdődött a pápa udvariassági látogatása a bahreini királynál. Ferenc pápát a bahreini király, a trónörökös herceg, a miniszterelnök, a király másik három fia és egy unokája fogadta a Sakhiri királyi palotában. A Zöld teremben tartották a zárt ajtók mögötti találkozót, amelyen jelen volt Pietro Parolin bíboros államtitkár, az államtitkár-helyettes és a Szentszék államközi kapcsolataiért felelős titkár, az apostoli nuncius és a nunciatúra titkára. A magán megbeszélést követően ajándékcserére került sor, majd a palota udvarán megtartották a hivatalos fogadási ceremóniát. Jelen voltak Bahrein politikai és vallási hatóságainak képviselői, a diplomáciai testület és a civil társadalom tagjai. A bahreini király beszéddel köszöntötte Ferenc pápát és az egybegyűlteket, majd a pápa szólt a jelenlevőkhöz.

 

Beszéde elején Ferenc pápa örömének adott hangot, hogy jelen lehet közöttük és hangsúlyozta, hogy a barátság és a szeretet szavaival kíván Bahrein összes lakójához fordulni. Az országot úgy jellemezte, mint ahol a tenger vize körülveszi a sivatag homokját, és impozáns felhőkarcolók magasodnak a hagyományos keleti piacok mellett, ahol nagyon különböző valóságok találkoznak: a régi és a modern; a hagyomány és a haladás vegyül össze; és ahol mindenekelőtt a különböző háttérből származó emberek az élet különleges mozaikját alkotják.

 

A pápa beszédében az Élet fája (Shajarat-al-Hayat) jelképből indult ki, amely Bahreinben az életerő szimbóluma, mert a sivatagban található több évszázados akácfa szinte víz nélkül csodás módon túlél. Lehetetlennek tűnik, hogy egy ilyen korú fa képes legyen ilyen körülmények között élni és virágozni. Sokak szerint a titok a gyökereiben keresendő, amelyek mélyre nyúlnak a föld alá, és a földalatti vízekből merítenek. A pápa Bahrein múltjára utalva kiemelte, hogy 4500 éve él ember ezen a területen. Földrajzi helyzete, népének tehetsége és kereskedelmi tevékenysége eredményeként a népek közötti kölcsönös gazdagodás keresztútjává vált. Történelme során mindig is a különböző népek közötti találkozás helye volt – emlékeztetett Ferenc pápa. Valójában ez az éltető víz, amelyből ma is táplálkoznak Bahrein gyökerei.

 

Az ország legnagyobb gazdagságaként az etnikai és kulturális sokszínűséget, a békés együttélést és a hagyományos vendégszeretetet nevezte a pápa. Egy összetett, többnemzetiségű és sokvallású társadalmat csodálhatunk meg, amely képes leküzdeni az elszigeteltség kockázatát és bizonyítja, hogy lehet békében együtt élni. Bár a világban gyökeret vert a globalizáció, hiányzik még a globális falu lelkülete, amelyet a vendégszeretet, a mások iránti törődés és a testvériség jellemez. A kulturális különbségek a világ különböző részei között nőnek, és a konfliktusok pusztító viselkedésmódját részesítik előnyben a gyümölcsöző találkozás előnyös lehetőségeivel szemben – állapította meg Ferenc pápa.

 

Az Életfára gondolva hozzuk el az emberi együttélés kiszáradt sivatagaiba a testvériség vizét – kérte a pápa a bahreini hatóságokhoz szólva. Soha ne engedjük, hogy a civilizációk, vallások és kultúrák találkozási lehetőségei elpárologjanak, vagy emberiségünk gyökerei kiszáradjanak és élettelenné váljanak! Működjünk együtt! Munkálkodjunk az összetartozás és a remény szolgálatában! Az Életfa földjén a béke magvetőjeként vagyok jelen, hogy megtapasztaljam a találkozás e napjait, és hogy részt vegyek a Kelet és Nyugat közötti párbeszéd fórumán a békés emberi együttélés érdekében – mutatott rá a pápa.

 

Ezt követően utalt a Bahreini Királyság által szervezett számos nemzetközi konferenciára és találkozási lehetőségre, amelyeken a tisztelet, a tolerancia és a vallásszabadság témáival foglalkoznak. Ezek az ország alkotmányának alapkövei, amely kimondja, hogy „nem lehet megkülönböztetés… nem, származás, nyelv, vallás vagy hitvallás alapján” (18. cikkely) és, hogy „a lelkiismereti szabadság abszolút”, továbbá, hogy „az állam garantálja az istentisztelet sérthetetlenségét” (22. cikkely).

Ezek mindenekelőtt olyan kötelezettségvállalások, amelyeket folyamatosan a gyakorlatba kell ültetni, hogy a vallásszabadság teljes legyen, és ne korlátozódjon az istentisztelet szabadságára; hogy az egyenlő méltóságot és az esélyegyenlőséget minden csoport és egyén számára konkrétan elismerjék; hogy a megkülönböztetésnek semmilyen formája ne létezzen, és hogy az alapvető emberi jogokat ne sértsék meg, hanem mozdítsák elő. Itt a pápa kiemelte az élethez való jogot és annak szükségességét, hogy ezt a jogot mindig garantálják, beleértve az elítélteket is, akiknek életét nem szabad elvenni.

 

Ferenc pápa ezután méltatta Bahrein termelékenységének jelentős növekedését, amelyet a bevándorlás tett lehetővé. Az ország büszkélkedhet a világ egyik legmagasabb bevándorlási arányával: az itt lakók fele külföldi munkavállaló. Itt a pápa emlékeztetett a világban uralkodó magas munkanélküliségi arányra, amely súlyos társadalmi bizonytalanság kockázatával jár és fenyegetést jelent az emberi méltóságra. Garantáljuk, hogy a munkakörülmények mindenhol biztonságosak és méltóak legyenek, hogy inkább elősegítsék, semmint akadályozzák az emberek kulturális és szellemi fejlődését; és hogy a társadalmi kohézió előmozdítását szolgálják, a közösségi élet és az egyes országok fejlődése érdekében (vö. Gaudium et Spes, 9, 27, 60, 67).

 

Ferenc pápa nagyra becsüléssel szólt Bahrein hozzájárulásához ezen a téren: az első iskolát itt hozták létre a nők számára és a rabszolgaságot is itt törölték el először az Öböl-országok közül. Legyen irányadó a régióban a munkavállalók, a nők és a fiatalok egyenlő jogainak és jobb körülményeinek előmozdításában, valamint azon a téren, hogy tiszteletben tartják mindazokat, akik a társadalom peremére szorultak, mint például a bevándorlók és az elítéltek – kérte a pápa.

 

Ezt követően az Élet fája jelképre utalva két témát emelt ki a kormányzásban résztvevőknek, akik felelősek a közjó szolgálatáért. Az első a környezetvédelem, amely kapcsán arra buzdított Ferenc pápa, hogy hozzanak konkrét és előrelátó döntéseket a következő nemzedékek iránti törődésből kiindulva, mielőtt túl késő lenne, és a jövőjük veszélybe kerülne! Továbbá előrelépésre ösztönzött ebben a tekintetben az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási konferenciáján (COP27), amelyre néhány nap múlva Egyiptomban kerül sor.

 

A másik téma, amit a pápa kiemelt az ember hivatása, amelynek célja az élet felvirágoztatása. Ezzel szemben ma a háború szörnyű és értelmetlen valóságát látjuk, amely mindenütt pusztítást eredményez és összetöri a reményt. A háború a legrosszabbat hozza ki az emberből: az önzést, az erőszakot és a becstelenséget, mert a háború, minden háború magával hozza az igazság halálát. Vessük el a fegyverek logikáját, és változtassunk irányt, a tetemes katonai kiadásokat fordítsuk az éhezés, valamint az egészségügy és az oktatás hiányának leküzdésére irányuló beruházásokra. Itt utalt a pápa Jemenre és imáiról biztosította a polgári lakosságot, a gyermekeket, az időseket és a betegeket.

 

Vessünk véget a fegyveres összecsapásoknak és kötelezzük el magunkat a béke építésére! – buzdított Ferenc pápa. Majd kiemelte, hogy a Bahreini Királyság Nyilatkozata ezzel kapcsolatban elismeri, hogy „a vallásos hit áldás az egész emberiség számára, és a világ békéjének alapja”. Ma hívőként, keresztényként, emberként és a béke zarándokaként vagyok itt, mert ma minden eddiginél jobban arra kaptunk meghívást, hogy komolyan elkötelezzük magunkat a béke megteremtése mellett – figyelmeztetett a pápa. Végül útjához fűződő reményeit a Bahreini Királyság Nyilatkozatának egy részletével fogalmazta meg: „Elkötelezzük magunkat, hogy egy olyan világért tevékenykedünk, amelyben az őszinte hitű emberek összefognak, hogy elutasítsuk azt, ami elválaszt bennünket, és ehelyett arra összpontosítunk, hogy ünnepeljük és kiterjesszük azt, ami összeköt minket.”