“Parancsot
adott a magas fellegeknek, és megnyitotta az égi kapukat. Mannaesőt
hullatott rájuk eledelül, mennyei gabonát adott nekik.”
Zsoltárok könyve 78:23-24
Amikor
rossz hangulatban vagyunk, kimerültünk, Istenről alkotott képünk is
megváltozik. Vagy egy cukorka automatává, ami egy imáért dob egy csodát,
vagy egy passzív Istenné, aki csak ül a felhőből készült foteljében, és
nézi ahogy az emberek szenvednek.Nem egy elrugaszkodott dolog így
gondolkozni, és nem mi vagyunk a történelemben először akik erre jutunk.
A
Bibliában megannyi történet van, ami arról szól, hogy azok az emberek,
akik átélték Isten csodáit, megkérdezik, hogy hol van Isten a
problémáikban. Kiáltanak fájdalmukban, megkérdőjelezik hitüket, Isten
létezését, vagy erejét. Bármekkora dolgot is tett Isten az életükben,
amikor a küzdelemmel állnak szemben, mintha soha nem is lett volna Isten
az életükben.
Így
volt ez a zsidó nép életében is. Egyiptomban átélték Isten csodáit,
amivel megszabadította a népet, de az első alkalommal amikor nehézséggel
találkoztak, elfordultak. Odaértek a Sínai-hegyhez, ahol még láthatták
is Isten jelenlétét, és mégis más istenséget kerestek maguknak.
Elfogyott az étel, és már lázadoztak is.
Isten
csodálatos türelemről tett tanúbizonyságot. Bármennyiszer fordult is el
a nép, mindig türelmes volt hozzájuk. Annyira megindító volt ez a
történet, hogy még a későbbi korokban, a zsoltáros is megemlékszik róla.
Eszébe jut a nép hűtlensége, és értetlenül csodálja ő is, hogy micsoda
türelemmel vezette a népet bármilyen küzdelmeken keresztül.
Mi
is hasonlóak vagyunk. Isten tehet bármilyen hatalmas csodákat, mi mégis
elfordulunk. Mégis csak a saját sebeinket nyalogatjuk, és elfordulunk
tőle. Hangoztatjuk, hogy Ő fordult el, otthagyott minket a pusztában
meghalni, és nem vesszük észre, hogy hányszor nyitotta már meg az eget
és hullatott ránk mannát. Nem vesszük észre, hogy az aki elfordult, nem
Ő, hanem mi vagyunk.
A manna ma is hull. Mit kezdesz vele? Magadba fordulva szitkozódsz, vagy észreveszed, és hálát adsz érte?
Áldott napot!
Kommentáld!