NOVEMBER 9. - A LATERÁNI BAZILIKA FELSZENTELÉSÉNEK ÜNNEPE

A Lateráni Szent János bazilika Róma székesegyháza, amelyet a IV. században Nagy Konstantin alapított. Többször leégett és többször átépítették. A jelenlegi bazilika a XII. századból származik. I. Szilveszter pápa szentelte fel 324-ben, mint minden székesegyházat, ezt is a Legszentebb Üdvözítő tiszteletére. A templom homlokzatán a latin nyelvű felirat: „Sacrosancta Lateranensis Ecclesia omnium urbis et orbis mater et caput” (a város és a földkerekség minden templomának anyja és feje).

Hivatalos neve ma is az Üdvözítő temploma, de a IX. században II. Sergius pápa Keresztelő Szent Jánost, majd a XII. században II. Lucius pápa Szent János apostolt a bazilika védőszentjévé nyilvánította. Így lett a nép nyelvén Szent János-bazilika.

A nyugati egyházban a Péter katedrája iránti szeretet és a benne való egység jele lett az ünnep. A lateráni név egy ősi római család emlékét őrzi, mert ezen a helyen állt a Lateranus család palotája.

A XII. sz. óta él az a hagyomány, amely ezen a napon tartja a bazilika ünnepét. Ez a nap eleinte Róma saját ünnepe volt, majd a bazilika iránti tisztelet az ünnepet az egész Egyházra kiterjesztette.

Homlokzatán Krisztus hatalmas szobra látható az említett két szent között. Jelentőségét tekintve csak a római Szent Péter bazilika előzi meg. A századok során több pápa új részeket építtetett hozzá, gazdagíttatta belső díszítését és műalkotásokkal látta el.

Az eredeti 5 hajós ókeresztény székesegyháznak csak az alaprajza maradt meg. X. Ince pápa megbízásából az 1650-es szentévre Borromini tervei szerint alakították ki a templom belsejét. A középhajó 12 fülkéjében az apostolok szobrai kaptak helyet. A nagy apszis középkori mozaikképei szerencsére átélték a sok tűzvészt, a boltív tetején a Megváltó Krisztus óriási alakja látható. A gazdagon aranyozott kazettás mennyezet égszínkék és bíborvörös színei barokk szellemiséget árasztanak. Impozáns késő barokk homlokzatát XII. Kelemen pápa megbízásából Alessandro Galilei, a barokk művészet utolsó nagy római építésze tervezte meg.

A gótikus baldachin alatt lévő főoltár nagy kincse az apostolfejedelmek fej ereklyéje, amelyet márvány tabernákulumban őriznek. A pápai oltár egy katakombából származó faasztalt zár magába, a hagyomány szerint ezen még Szent Péter apostol is misézett.

A lateráni Szent János székesegyházban található Giotto híres freskója, amely VIII. Bonifác pápát ábrázolja, amint meghirdeti az első szentévet 1300-ban. A bazilika magyar vonatkozású emléke a jobboldali második oszlopon található. Az emléktáblát annak tiszteletére helyezték el, hogy 1000-ben II. Szilveszter pápa koronát küldött országalapító Szent István királyunknak.