Korinthusbeliekhez írt I. levél 15. fejezet 14. vers

Jól ismerjük Hofi Géza régi mondását: „Szabad országban szabad ember azt mond, amit szabad.” A hit szempontjából ennél sokkal jobb a helyzet: hazánkban ma tényleg mindenki azt hihet, amit akar, egészen addig, amíg hite megélése és kinyilvánítása nem ütközik valamilyen más jogszabályba.

Nemcsak az Alaptörvény garantálja a lelkiismereti szabadságot, hanem Isten is szabad akarattal, és ezzel a hitünk megválasztásának lehetőségével alkotott minket. Emellett azonban Jézus, a próféták és az apostolok szerint egyáltalán nem mindegy, hogy szabadságunkkal élve kiben és miben hiszünk. Sőt, az sem, hogy hogyan. Keresztényként abban többnyire egyetértünk, hogy a hitünk középpontjában Jézus Krisztus személye áll, illetve az, amit tett és tesz értünk. Azonban benne is sokféleképpen hiszünk, még a Pál által említett feltámadás szempontjából is. Lássuk a leggyakoribb változatokat!

A Jézus létezését korábban tagadók közül sokan eljutottak arra a meggyőződésre, hogy időszámításunk kezdete körül valóban élt egy ilyen nevű ember (csupán ember), aki egy nagy befolyású erkölcsi tanító, és vallásalapító volt. Ők természetesen nem hisznek abban, hogy Jézus feltámadt. (De vannak, akik ennél messzebbre is eljutnak, lásd például a Jézus-dosszié című könyvet vagy filmet.)

Keresztények nagy tömegei hiszik, hogy Jézus Krisztus Isten Fia, az emberiség megváltója (akár még azt is, hogy feltámadt), de ez a hit nincs igazi hatással a mindennapi életükre, nem nagyon befolyásolja őket a döntéseikben.

Sokan nem hisznek a csodákban, amikről a Szentírás beszámol, így abban sem, hogy Krisztus feltámadt, és fel tudja támasztani a holtakat.

Azonban pontosan ez az a reménység, amiről Pál azt írja, hogy a hitünk magva. Ha nem támadt föl, akkor fölösleges hirdetni Jézust, és az is mindegy, hogy hiszünk-e benne vagy sem, mert ha nem támadt fel, akkor tényleg csak egy nagyszerű erkölcsi tanító és vallásalapító volt. (Na jó, ha ez a hit jobb emberré tesz, akkor valami értelme mégiscsak van, de a végső dolgok szempontjából fölösleges.)

Ha hiszünk a Megváltóban, akkor úgy érdemes hinni benne, ahogyan a Szentírás bemutatja őt. 

Lehet, hogy nagyon naivnak tűnik, de én hiszem, hogy Jézus Krisztus feltámadt, és hogy engem is fel fog támasztani. Te hogyan hiszel benne?

Áldott napot!

bejegyezte: simon csaba – június 25, 2021