Az utolsó vacsorán, az árulás vezeti be Krisztus kínszenvedését, és egyben azt a dicsőséget is, amelyet az Atya készített számára. Krisztus dicsősége magának az Atyának megdicsőítése lesz és egyben az emberek üdvössége. A kínszenvedés mindig úgy áll előttünk, mint Krisztus felmagasztalásához és az emberek üdvösségéhez vezető út.
Isten szemében olyannyira értékes az Ő szolgája, hogy a nemzetek világosságává teszi Őt. Jézus ez a szolga. Ő a nemzetek világossága. A mi életünknek sincs más világossága. Tudjuk-e így értékelni Jézust? Júdás és Péter szeme elhomályosult, egyikük elárulta, másikuk megtagadta az Isten szolgáját.
Iz 49,1-6; Zs 70; Jn 13,21-33.36-38 Szolgám vagy, hogy eljusson
szabadításom a föld határáig
"Tegnap, ma és holnap Júdás az evangéliumok "fő"szereplője". Valójában azonban nem igazi szereplő", csak a sötétség hatalmának eszköze, akiben jól végigkövethető" a gonoszság feltartozhatatlan mechanizmusa. Egyben intés is mindannyiunknak, amely ijesztő lehetőségekre hívja fel figyelmünket." (Barsi Balázs)
Amikor az utolsó vacsorán Jézus megtöri a kenyeret és övéinek adja, majd ragaszkodik ahhoz, hogy mindenki egy kehelyből igyon, ezt azért teszi, mert az apostoloknak meg kell mutatniuk, hogy hűségesen megtartják a Jézussal való közösséget. Péter erősködése, majd későbbi tagadása azt mutatja, hogy Jézus számára nem a szavakkal való megvallás vagy megtagadás a fontos, hanem az egységet kifejező cselekedet. Amikor a szentmisében Krisztus testét magunkhoz vesszük, akkor kifejezzük a vele való közösségvállalást. Amikor a szentáldozáskor mindannyian ugyanabból a kenyérből, Krisztus testéből eszünk, akkor az is tudatosul bennünk, hogy Krisztus Egyházának egyetlen közösségébe tartozunk.
Mindenható, örök Isten, segíts úgy ünnepelnünk Urunk szenvedésének szent titkát, hogy elnyerjük bűneink bocsánatát. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké
Ima
Nehéz a keresztem Megváltóm, Krisztusom,
De mit rám mértél szívesen hordozom.
Szívemből szeretlek , ha meg is látogatsz,
elédbe térdelek bármilyen csapást adsz.
Te Krisztus vagy, mégis összeroskadtál.
Én ezerszer gyengébb vagyok a porszem pornál,
Viszem keresztemet, csak erőt adj hozzá,
Ha neked úgy tetszik, váljak áldozattá.
Minden bűnömet bocsásd meg a Földön,
Hogy a Másvilágon engem ne gyötörjön,
Hogy irgalmas légy hozzám
Mennynek Földnek Ura.
Könyörögj érettem Istennek szent Anyja!
Krisztusom szenvedtél, most énis szenvedek,
Szenvedéskor tűrtél , add hogy énis tűrjek.
Keresztem csak szilánk súlyos keresztedből,
Tisztítsd meg általa bűneim szennyétől.
Ha megtisztult lelkem a szenvedés tüzében,
Szeressél mindjobban legyek kegyelmedben,
Fájdalmas Szűzanyám! tengernyit szenvedtél,
Így a szenvedésnek Édesanyja lettél.
Könyörögj hát értem, enyhítsd szenvedésem,
Hálás leszek érte itt lent és az égben
míg azonban Isten keze tisztít, próbál,
Legyek énis nyugodt, mint ahogy Te voltál.
Ámen
Kapcsolódó hírek:
Nagypéntek 2014. április 18
Az utolsó vacsorára emlékezik az egyház 2014. április 17.