II. János Pál pápa született Karol Józef Wojtyła (Wadowice, 1920. május 18. - Róma, 2005. április 2.) a Római Katolikus Egyház feje 1978-tól haláláig.

II. János Pált 1978. október 16-án választották pápává. Október 22-én, szabad ég alatt, a Szent Péter-bazilika előtti téren mutatta be székfoglaló szentmiséjét, melyen 117 bíborossal karöltve és mintegy negyedmillió emberrel imádkozott együtt. 264. volt az egyházfők sorában, 455 év óta az első nem olasz, és az összes addigi pápa között a legelső szláv.

Pápai tevékenységét végigkísérte a népek és vallások közti egyetértés elősegítése, ennek jegyében bocsánatot kért az egyház múltbéli bűneiért. Erkölcsi tanításában konzervativizmus, valamint az emberi élet és méltóság melletti kiállás jellemezte. Társadalmi kérdésekben egyaránt kritizálta a ,,létező" szocializmust és a kapitalizmust. Szorgalmazta a keresztény gyökerek megemlítését az Európai Unió alkotmányában. A béke híve volt, többször felemelte szavát a háborúk ellen.

Több mint 100 utazást tett külföldre, nagyobb utat járt be, mint az összes addigi pápa. A világsajtó hamar elkeresztelte ,,utazó pápá"-nak. 1338 embert avatott boldoggá és 482-t szentté. Boldoggá avatta többek között Kalkuttai Teréz anyát 2003-ban; a magyar szentek közül ő avatta szentté Kingát, IV. Béla király egyik lányát 1999-ben, valamint Hedviget, Nagy Lajos leányát.

II. János Pál volt a harmadik leghosszabb ideig hivatalban lévő pápa Szent Péter és IX. Piusz után. Kétségtelenül ő a történelem eddig legismertebb és legközkedveltebb pápája, ugyanakkor a legismertebb lengyel a világon.

Karol Józef Wojtyła a dél-lengyelországi, Krakkótól 50 km-re fekvő Wadowicében született. Édesapja katonatiszt volt az Osztrák-Magyar Monarchiában, édesanyja tanítónő. Hívő katolikus család volt, azonban sokakkal ellentétben nem vallottak antiszemita nézeteket; Karol egyik zsidó barátja később fontos szerepet játszott a Vatikán Izraellel való kapcsolataiban. Karol három gyermek közül a legfiatalabb volt, de nővére meghalt, mire ő megszületett. 1929-ben orvos bátyját, 1932-ben édesanyját és 1941-ben édesapját is elvesztette. Érettségi után beiratkozott a krakkói Jagelló Egyetemre és egy színjátszó iskolába. A náci megszállás idején az egyetemet bezárták, ekkor egy kőbányában, majd egy vegyi üzemben dolgozott. Sokat sportolt (síelt, túrázott, kajakozott, úszott és focizott), és különböző színjátszókörökben is részt vett.




1942-ben jelentkezett az illegalitásban működő krakkói szemináriumba. Ebben az időben színtársulatban is játszott. 1946. november 1-jén szentelték pappá. Ezután a krakkói érsek Rómába küldte, hogy doktori tanulmányokat folytasson. Ezalatt elzarándokolt a híres stigmatizálthoz, Pio atyához, aki megjósolta neki, hogy egy napon övé lesz "a legmagasabb tisztség az Egyházban.".[9] 1948-ban visszatért Lengyelországba; ezután plébánosként és egyetemi lelkészként működött. 1951-1953 között teológiai és filozófiai tanulmányokat folytatott, majd az erkölcsteológia professzora lett.

1958-ban szentelték püspökké és nevezték ki krakkói segédpüspökké. 1964. január 13-án Krakkó érseke lett, 1967-ben pedig bíboros. Részt vett a II. Vatikáni Zsinaton (1962-1965). 1978-ban, VI. Pál pápa halála után tagja volt a konklávénak, amely megválasztotta I. János Pál pápát, aki 33 nap uralkodás után máig nem tisztázott körülmények közt elhunyt. Wojtyła érsek visszatért Rómába, hogy részt vegyen az újabb pápaválasztáson. 1978. október 16-án őt választották pápává.

Wojtyła elődje tiszteletére vette fel a II. János Pál nevet. Mint I. János Pál, ő is eltökélte, hogy kevesebbet ad a ceremóniákra, és hű marad ahhoz, amit ,,Servus Servorum Dei" címe kifejez (Isten szolgáinak szolgája). Egyszerűbb beiktatási ceremóniát akart, sosem utalt magára királyi többesben, és nem viselte a pápai tiarát.

1981. május 13-án egy török férfi, Mehmet Ali Agca rálőtt II. János Pálra. Egyes feltevések szerint a bolgár titkosszolgálat, végső soron pedig a Szovjetunió állt a merénylet mögött, mivel az félt a pápával szoros kapcsolatban álló lengyel Szolidaritás mozgalomtól. A pápa később meglátogatta merénylőjét a börtönben és megbocsátott neki. Agcát Olaszországban 30 év börtönbüntetésre ítélték, de 2000-ben a pápa közbenjárására kegyelmet kapott. Innen Törökországba vitték, ahol újra börtönbe került korábban elkövetett bűncselekményekért. 2006 januárjában szabadon engedték, de ez később tévedésnek bizonyult, így vissza kellett térnie a börtönbe. A Vatikán álláspontja szerint a fátimai titkok közül a harmadik, melyet csak 2000-ben hoztak nyilvánosságra, ezt a merényletet jövendölte meg.

1982. május 12-én a portugáliai Fatimában egy spanyol pap újabb merényletet próbált elkövetni a pápa ellen, de a testőrség megállította. A merénylő nem értett egyet a II. Vatikáni Zsinat határozataival, a pápát pedig Moszkva ügynökének tartotta. Hét év börtönbüntetésre ítélték, majd száműzték Portugáliából.

Jóllehet IX. Piusz 1846-os megválasztása óta ő volt a legfiatalabb pápa, huszonöt év és két merénylet után egészsége már nem volt a régi. 1991-ben állapította meg egy orvos, hogy a pápa Parkinson-kórban szenved (a Vatikán csak halála után erősítette meg a hírt. Utolsó éveiben gyakran vetették fel, hogy mondjon le pápaságáról gyöngülése miatt, ő azonban tartotta magát a gyakorlathoz, ami szerint a pápa nem mond le betegség miatt, hanem haláláig ül a trónon, Istenre bízva a döntést, hogy meddig kell betöltenie hivatalát.

2005. február 1-jén a pápát kórházba szállították, mert influenzától és torokgyulladástól szenvedett. Bár ebből még felépült, pápasága óta először nem tudott részt venni a hamvazószerdai szertartásokon. 2005. február 24-én belázasodott és nehezen kapott levegőt, emiatt újra kórházba szállították és gégemetszést hajtottak végre rajta. Március 13-án visszatért rezidenciájába. A húsvéti misét nem tudta pontifikálni, csak integetni tudott a hívek ezreinek.

Március 31-én egy fertőzés következtében belázasodott, de kérésére nem vitték kórházba, mert a Vatikánban szeretett volna meghalni. Április elsején állapota egyre rosszabbodott. Ugyanezen a napon szívrohamot is kapott. Délután öt óra körül elveszítette az eszméletét, és április 2-án 21 óra 37 perckor elhunyt. A halálhírt Joaquín Navarro-Valls vatikáni szóvivő jelentette be. Temetésére április 8-án került sor a vatikáni Szent Péter-bazilikában. A szertartást a bíborosi testület dékánja, Joseph Ratzinger vezette.

Hívek egy csoportja kezdeményezte a pápa szentté avatását. Ennek első lépcsőfokát, a boldoggá avatási ügyet 2005. június 28-án megnyitották, és két évvel halála után az egyházmegyei szakasz le is zárult (az ügyirat ünnepélyes aláírására április 2-án kerül sor). A szentté avatások szabályai szerint öt évet kell várni valakinek a halála után, hogy megkezdhessék a szentté avatási procedúrát, azonban ettől az előírástól el lehet térni.[27] Erre példát adott maga II. János Pál is, amikor idő előtt engedélyezte az eljárás megkezdését Kalkuttai Teréz anya esetében, és őt halála után alig valamivel több mint hat évvel, 2003. október 19-én boldoggá is avatta.[28] A boldoggá avatás egyik feltétele, hogy történjen legalább egy olyan csoda, amely bizonyíthatóan az ő közbenjárásának tudható be. II. János Pál esetében már vizsgálják egy francia apáca meggyógyulásának körülményeit, de két újabb gyógyulást is az ő közbenjárásának tulajdonítanak.

Pápasága alatt II. János Pál 14 pápai enciklikát (körlevelet) adott ki.[5] Első három enciklikája a Szentháromságban egy Isten titkát tárgyalja. A második jelentős csoport a társadalmi tanítás kérdéskörét taglalja. Ezeken kívül további öt enciklikája egyháztani, három pedig antropológiai kategóriába sorolható.

* XIII. Leó pápa bocsátotta ki a Rerum novarum kezdetű enciklikát, amely a Katolikus Egyház társadalmi tanításának alapja. Megjelenésének századik évfordulóján jelent meg a Centesimus Annus kezdetű enciklika (1991, Centesimus Annus, katolikus.hu), amelyben János Pál értékeli az elődje által kiadott dokumentumokat, és a társadalom aktuális helyzetét.
* Evangelium Vitae kezdetű enciklikájában (1995, Evangelium Vitae, katolikus.hu) kiáll az emberi élet védelme mellett, belértve a meg nem született gyermekek méltóságát és az öregségben és szenvedésben való életet.
* Fides et Ratio kezdetű enciklikájában (1998, Fides et Ratio, katolikus.hu) a hit és az értelem viszonyával, a filozófia szerepével foglalkozik.

Az ő nevéhez fűződik A Katolikus Egyház Katekizmusa című, az Egyház tanítását összefoglaló mű kiadása is, amelynek kidolgozásával 1986-ban egy Joseph Ratzinger vezette tanácsot bízott meg, és első (francia nyelvű) kiadása 1992-ben jelent meg.

II. János Pál pápa számos erkölcsi kérdésben egyháza hagyományaihoz híven konzervatív álláspontot képviselt, ugyanakkor más területeken (főként a Katolikus Egyház addigi irányvonalához képest) liberálisabbnak számított.

A pápa az élethez való jog nevében felemelte szavát az abortusz, az eutanázia, a halálbüntetés és a fogamzásgátlás ellen. Ellenezte az azonos neműek házasságát.

Egyértelműen modern egyházfő volt abban a tekintetben, hogy kiválóan használta fel a tömegkommunikáció adta lehetőségeket és lelkipásztori útjait az evangelizáció céljaira, egyúttal igyekezett leépíteni a pápaság barokkos pompáját.

Az Egyház szociális tanításának megújítására ösztönözte mind a ,,létező" szocializmus válsága, mind az ipari társadalmak morális kiúttalansága. Azt hirdette, hogy keresztény erkölcsi alapokon meghaladható mind a ,,létező" szocializmus, mind a kapitalizmus. Mindezek alapján a szociális piacgazdaság és a többpártrendszerű demokrácia mellett állt ki.

2003-ban az iraki háború ellen is tiltakozott, egyik bíborosát elküldte George W. Bush elnökhöz, hogy próbálja jobb belátásra téríteni. Úgy tartotta, a konfliktust diplomáciai úton, az ENSZ irányításával kell megoldani,. Szorgalmazta, hogy az Európai Unió Alkotmányos Szerződésében említés történjen Európa keresztény örökségéről, de ezt nem sikerült elérnie (bár időközben az alkotmányos szerződés ratifikálási folyamata is megrekedt).

II. János Pál pápasága második felében a megbékélés érdekében több esetben bocsánatot kért a Katolikus Egyház képviselői által a történelem folyamán különböző személyek vagy csoportok ellen elkövetett bűnökért, többek között a következőkért:

* Galileo Galilei meghurcolásáért és házi őrizetre ítéléséért a heliocentrikus világkép miatt, 1992-ben;
* a nőkkel szemben elkövetett igazságtalanságokért 1995-ben;
* a protestánsokkal szemben a 16. századi ellenreformáció során elkövetett bűnökért 1995-ben;
* egyes keresztények hallgatásáért a holokauszt idején 1998-ban;
* Husz János megégetéséért 1999-ben;
* a történelem folyamán a nők, a zsidóság és bizonyos kisebbségek ellen a keresztények által elkövetett bűnökért 2000-ben.

Nagyon sokat utazott: 104 külföldi utazása során több olyan országba is ellátogatott, ahol pápa azelőtt még nem járt. Elutazott Nagy-Britanniába, ahol találkozott az anglikán egyház fejével, II. Erzsébet brit királynővel; járt a többségében ortodox vallású Romániában - az 1054-es nagy egyházszakadás óta ő volt az első pápa, aki meglátogatott egy ortodox többségű országot -; Görögországban, ahol előtte ezer évig nem járt pápa; Damaszkuszban, ahol ő lett a történelem első pápája, aki látogatást tett egy mecsetben; és Auschwitzban, ahol szintén nem járt pápa előtte.

2000-ben a Szentföldre utazott; ez az utazás vallási és politikai szempontból is a legjelentősebbek közé tartozik. Találkozott két főrabbival és a jeruzsálemi főmuftival, meglátogatta a Jad Vasem holokauszt-emlékhelyet és imádkozott a Siratófalnál.

II. János Pál pápa kétszer tett látogatást Magyarországon: 1991. augusztus 16. és 20. között, valamint 1996. szeptember 6. és 7. között.[44] Göncz Árpádot már a II. világháború idején is ismerte egy közös ismerősük révén.

Kereste az együttműködést és a megbékélést más keresztény felekezetekkel és a nem keresztény vallásokkal is. Találkozott és együtt imádkozott protestáns egyházak vezetőivel. Az együttműködés leginkább az anglikánokkal mélyült el; többször is találkozott a canterburyi érsekkel. Kevésbé volt eredményes az ortodoxokkal való kapcsolatfelvétel (a moszkvai pátriárkával nem tudott találkozni), de itt is történtek előremutató lépések.

Történelmi lépéseket tett a katolikusok és a zsidóság megbékélése felé: 1986-ban a pápák közül elsőként ellátogatott a római zsinagógába, a Vatikánban fogadta a jeruzsálemi főrabbit, és 2000-ben a Siratófalnál bocsánatot kért a keresztények által a zsidók ellen elkövetett bűnökért.

Egyes források szerint a Vatikán jelentős anyagi támogatást juttatott a lengyelországi Szolidaritásnak. Stanisław Dziwisz, a pápa személyi titkára pletykának, hazugságnak nevezte ezeket az állításokat.

Vitatott a Vatikán szerepe a balkáni háborúban, ahol állítólag (többek között A leleplezett Vatikán című könyv szerint) támogatást nyújtott Horvátországnak. Ennek részeként a nemzetközi közösséghez fordult a horvátokkal szembeni népirtás megfékezésére, ugyanakkor nem emelte fel szavát a horvátok által elkövetett bűnök miatt, és nem ítélte el Franjo Tudjmant sem, amikor csökkenteni próbálta a holokauszt súlyát.

Pápasága alatt több, papokat, püspököket érintő szexbotrány pattant ki. Számos írországi, olaszországi és amerikai püspökről és papról derült ki, hogy apácákat erőszakolt meg vagy zaklatott szexuálisan. Nagy felháborodást keltett az is, amikor fény derült arra, hogy sok amerikai katolikus pap pedofil visszaéléseket követett el. A pápát ezekkel az ügyekkel kapcsolatban számos kritika érte, mivel a Vatikán sokáig belügyeként kívánta kezelni az eseteket, és noha már évek óta tudomása volt a visszaélésekről, nem tett érdemi lépéseket a megfékezésükre. Ennek kapcsán az Európai Unió parlamentje is elmarasztalta a Vatikánt egy határozatában.

II. János Pált sokan bírálták azzal, hogy szerintük az óvszerhasználatot elutasító álláspontja hozzájárult az AIDS terjedéséhez az afrikai országokban. A hivatalos katolikus álláspont szerint ugyanis az AIDS terjedésének a monogám kapcsolat, a hűség és az önmegtartóztatás szab gátat, amelyet a világ legnagyobb életvédő szervezete, a Human Life International számokkal is igazolt.

Jóllehet a nők iránti tisztelete elismerést keltett, sokan a szemére vetették, hogy a nők társadalmi szerepéről alkotott felfogása - mely szerint a nők elsődleges hivatása az anyaság - túlságosan konzervatív. Nőszervezetek bírálták a terhességmegszakítás és a válás tilalma miatt is. Ugyancsak bírálatok érték a nők pappá szentelésének elutasítása miatt.

II. János Pált nem csak konzervatív nézetei miatt érték kritikák: egyes egyházi csoportok szerint éppenhogy túl liberális irányvonalat képviselt. A II. Vatikáni Zsinat eredményeit elvető, az ökumené, a nép nyelvén tartott szentmise és a vallásszabadság helyességét vitató Marcel Lefebvre érsek 1988-ban négy papot engedély nélkül püspökké szentelt, ami kiközösítést vont maga után.

Magyar katolikusok, többek között Tempfli József nagyváradi püspök sérelmezték, hogy 1999. május 7-9. közötti romániai látogatása csak Bukarestre korlátozódott, és nem látogatta meg az erdélyi magyarokat.[55][56][57][58] Jakubinyi György gyulafehérvári érsek ezt a körülményekkel magyarázta.

Vitákat váltott ki Habsburg-Lotaringiai-házból való IV. Károly osztrák császár, magyar és cseh király 2004-es boldoggá avatása is, főként az I. világháborúban játszott szerepe miatt.

* Pápasága ideje alatt három ördögűzést hajtott végre.
* Róla nevezték el 1998-ban a Krakkó-balicei repülőteret.
* Több helyen már életében szobrot emeltek neki.
* Máriapócsi hivatalos látogatásakor már másodszor írhatott a templom vendégkönyvbe: első bejegyzését diákkorában, hátizsákos turistaként tette.
* Egyik életrajzírója, André Fossard szerint azon kérdésére, hogy melyik lenne az az evangéliumi mondat, amelyet akkor választana, ha csak egyetlen mondatot hagyhatna örökül az utókornak, a pápa habozás nélkül azt válaszolta, hogy ,,az igazság szabaddá tesz titeket" (János 8. fej. 32.)
* Róla nevezték el a Pécs - Pogányt összekötő utat, mivel 1991-ben a pogányi reptéren szállt le repülőgépével.
* Első magyarországi, egész alakos köztéri emlékművét 2008. március 29-én avatták fel Budapesten, a XVII. kerületi Rákoshegyen.

Amikor a szertartáson a bíborosok elmondják a Miatyánkot, hódolatuk jeleként térdre ereszkednek, hogy kifejezzék hódolatukat az új pápának. Ezt a szokást I. János Pál eltörölte. Az általa eltörölt szertartások közé tartozik a pápai tiarával való megkoronázás is. I. János Pál óta a pápák első nyilvánosan bemutatott pápai miséjük keretében ünnepélyesen megkezdik legfőbb pásztori szolgálatukat. Megváltoztatta a pápák beszédmódját is: egyes szám első személyben beszélt, szavai egyszerűek, személyes hangvételűek voltak.

* A szívbeteg, sokat gyengélkedő Luciani már 1958-ban is el akarta hárítani a püspöki kinevezést, egészségi állapotára hivatkozva. "Ha meg akar halni, haljon meg püspökként" - mondta XXIII. János pápa, és ragaszkodott jelöltjének felszenteléséhez.
* Ő volt az első pápa, aki tudatosan az I. sorszámot adta nevének, addig mindig utólag került megkülönböztetésként a név elé. (,,Azért használom az I. megjelölést, mert nem sokáig leszek pápa, és úgy gondolom, hogy az utódom is János Pál lesz..." - mondta.)
* 33 napig volt pápa, ideje krisztusi életkort mutat.
* 33 napja a római egyház történetében nem a legrövidebb, 10 pápa ennél is rövidebb ideig töltötte be hivatalát.
* Ő volt az első pápa, aki kettős nevet vett fel XXIII. János pápa és VI. Pál pápa tiszteletére.
* I. János Pál pápa személyében először adott (származása szerint) a munkásosztály pápát a katolikus egyháznak.
* I. János Pál volt az első pápa, akit nem koronáztak meg. (Az utolsó pápa, akit a hármas koronával megkoronáztak, VI. Pál volt, bár a koronázás után már ő sem viselte a tiarát.)
* I. János Pál pápa megérezte, hogy uralkodása rövid ideig fog tartani, sőt azt is, hogy ki fogja követni őt a pápai trónon: ,,idegen"-ként nevezte meg, vagy úgy, hogy ,,ő, aki előttem ült a konklávén". (John Magee ír püspök, aki 1968 és 1984 között pápai titkár volt, megnézte az 1978-as év első konklávéjának az ülésrendjét: Luciani pátriárka előtt Karol Wojtyla bíboros ült.)
* Az Osservetore Romano "cenzúrázta", azaz szerkesztve közölte I. János Pál szabadon elmondott beszédeit, például az általa használt "én"-t mindig a hagyományos fejedelmi többesre cserélte. (II. János Pál pápa egy hónappal az 1978. október 16-i beiktatása után ezt mondta: ,,Az elődömnek megmondták, hogy mit és mikor kell tennie. Ez lehetett az oka az idő előtti halálának. Nekem ne mondják meg, hogy mit kell tennem és mikor. Én leszek, aki döntök. Nem hagyom, hogy megöljenek." - Nota bene: vatikáni pletykák szerint a ,,II. János Pál" nevet mégis csak a konklávé nyomására választotta, hiszen ő I. Szaniszló kívánt volna lenni...
* Rejtélyes halálának körülményeit A Keresztapa III. című filmben is kutatták.
* Az Olasz Televízió 2006. október 23-án és 24-én mutatta be Isten mosolya címmel Albino Luciani életét feldolgozó két részes tv filmet. A két több mint másfél órás műsorokat több mint 10 millió néző látta a RAI adásában. A filmet XVI. Benedek pápa is megnézte, aki elismerően szólt a filmről, és különösen az Albino Lucianit megszemélyesítő Neri Marcoré-ról. A pápa elcsukló hangon jegyezte meg, hogy a 28-évvel ezelötti eseményen Ő is részt vett és Luciani pátriárka pápává választása és szelíd mosolya azóta is emlékezetében él. A filmben Luciani születésétől kezdve egész papi pályáját láthatjuk. A filmben bevágások vannak az 1978-as pápaválasztás archív képeiből is.

Boldoggá avatták II. János Pál pápát - 2011.05.01. 

Boldoggá avatta néhai II. János Pált XVI. Benedek pápa. Mintegy egymillió ember vett részt a vatikáni Szent Péter téren, illetve a tér környékén a boldoggá avatási szertartáson. Már éjjel is több százezer zarándok emlékezett virrasztással, a 2005-ben elhunyt II. János Pálra. 

Tudósítónk jelentése szerint, a római Szent Péter téren véget ért II. János Pál pápa boldoggá avatási szentmiséje. Ünnepelt a Szent Péter tér, Róma városa és az egész világ is, amely eljött a Vatikánba: olaszok, lengyelek, spanyolok, németek, franciák, libanoni, mexikói zászló is volt a helyszínen, és magyar is. A tömeget milliósnál nagyobbra becsülték. A bazilika környéki utcákat már szombat este megtöltötték a zarándokok egészen az Angyalvárig. A téren töltötték az éjszakát az emberek, és délelőtt a Tiberis folyó mindkét rakpartja, hídjai a mozdulatlanságig megteltek. Sokan a Róma terein felállított, óriás vásznakon nézték a szentmisét. A háromszáz fős magyar zarándokcsoport, Seregély István nyugalmazott egri érsek vezetésével, kora reggeltől szintén a téren volt.

Az érsek elmondta, arra, hogy a pápa halála után ilyen röviddel, alig hat évvel megtörtént a boldoggá avatása is, a választ XVI. Benedek adta meg a szentmisén. Azt mondta, hogy II. János Pál hat évvel ezelőtti temetésén itt, a Szent Péter téren már lehetett érezni a szentség illatát. Ez tette lehetővé a mérsékelten gyors boldoggá avatási eljárást is - fogalmazott XVI. Benedek arra utalva, hogy a hívők spontán akaratnyilvánítása indította el II. János Pál kanonizációját, akit már életében is szentnek tartottak, és ezt sürgették a temetésén is.

Rekordgyorsasággal, halála után mindössze hat évvel és egy hónappal avatták boldoggá II. János Pált, aki 1978-tól 2005-ös haláláig vezette a katolikus egyházat.




Több ezer hívő rótta le tiszteletét vasárnap a boldoggá avatott II. János Pál pápa koporsója előtt, XVI. Benedek pápa imáját követően. A boldoggá avatási ünnepségre nagyjából egymillió ember jelent meg a Szent Péter téren.