Anyák napján a katolikusok két fontos személyre gondolnak: saját édesanyjukra és Máriára, az istenanyára. Az édesanyák ünneplésére álljon itt 12 idézet szentektől és egyéb katolikus személyiségektől az anyaság szépségéről és jelentőségéről.

1. Lisieux-i Szent Teréz: „Isten szívének legnagyszerűbb mesterműve az anya szíve.”

2. Mindszenty József bíboros: „A legfontosabb ember a Földön az édesanya. Nem mondhatja magáénak azt a dicsőséget, hogy ő építette a Notre Dame katedrálist. Nincs is rá szüksége. Ő bármely katedrálisnál valami sokkal fönségesebbet épített – lakóhelyet egy halhatatlan léleknek, kisgyermeke testének apró tökéletességét… Az angyaloknak nem adatott meg ilyen kegyelem. Ők nem osztozhatnak Isten alkotó csodájában, amelynek nyomán új szentek kerülnek a Mennyországba. Erre csak egy földi édesanya képes. Az édesanyák minden más teremtménynél közelebb vannak Istenhez, a Teremtőhöz; Isten az édesanyákkal szövetkezik a teremtés ezen aktusának véghezvitelében. … Mi is lehet dicsőségesebb Isten nagyszerű földgolyóján, mint ez: édesanyának lenni?”

3. Szent II. János Pál pápa: „Köszönet nektek, asszonyok, akik anyák vagytok! Emberi lényeket oltalmaztatok saját testetekben az öröm és vajúdás egyedülálló megtapasztalásában. Ez a tapasztalás tesz titeket Istennek az újszülött gyermekre ragyogó mosolyává, azzá, aki gyermeketek első lépéseit vezeti, aki segít neki gyarapodni, és aki horgony az élete útján.”

4. Szent Terézia Benedikta, eredeti nevén Edith Stein: „Anyának lenni nem más, mint táplálni és védelmezni az igaz emberséget és elvezetni azt a kiteljesedéshez.”

5. Tiszteletreméltó Fulton Sheen érsek: „Az anyaság egyfajta papsággá válik. Az anya juttatja el Istent az emberhez azáltal, hogy létrehozza a testet, ahova a lélek beköltözik; ő juttatja el az embert Istenhez azáltal, hogy felajánlja a gyermeket a Teremtőnek… ő jelenti a természet állandó kihívását a halállal szemben, ő a kozmikus teljesség hordozója, az örökkévaló realitások hírnöke. Isten nagyszerű együttműködő munkatársa.”

6. Kalkuttai Szent Teréz: „A szeretetnek az a különleges hatalma, amely a nő sajátja, legvilágosabban akkor látszik, amikor a nő anyává válik. Az anyaság Isten ajándéka a nőknek. Mennyire hálásaknak kell lennünk Istennek ezért a csodálatos ajándékért, amely ekkora örömet hoz az egész világnak, nőknek és férfiaknak egyaránt!”

7. Szent Zélie Guérin Martin, Lisieux-i Szent Teréz édesanyja: „Mindenekelőtt az anyának a gyermeke születését megelőző hónapokban közel kell lennie Istenhez, akinek képmása, keze munkája, ajándéka és gyermeke a testében hordott magzat. Az anya a kicsinye számára templom, szentély, oltár, tabernákulum kell, hogy legyen. Röviden az anya élete az élő, cselekvő szentség élete kell, hogy legyen, elmerülve annak az Istennek szívében, aki azt rendelte és megszentelte, hogy ott megszerezhesse azt az energiát, megvilágosodást, természetes és természetfeletti szépséget, amelyet Ő nekünk hagyott, és amelyet pontosan az anya által akar átadni a szíve alatt hordott és világra hozott gyermeknek.”

8. Szent Gianna Beretta Molla: „Tekintsünk csak a gyermekeiket igazán szerető anyákra: mennyi áldozatot hoznak értük. Mindenre készek, még saját vérüket és odaadnák azért, hogy gyermekük épen, egészségesen és erősen nőjön fel.”

9. Szent Ágoston, Szent Mónika fia: „És most kinyújtottad utánam a magasból kezedet és kiragadtad lelkemet [a manicheizmus] mély sötétségéből, mert hűséges szolgálód, az én anyám, több könnyet sírt el színed előtt érettem, mint amennyit az anyák gyermekük temetésével szoktak ontani….. s te, Uram, meghallgattad őt.”  [Szent Ágoston vallomásai, ford. Dr. Vass József]

10. Alice von Hildebrand: „A nő természeténél fogva anyai – minthogy minden nő, férjezett vagy hajadon, arra hivatott, hogy biológiai, pszichológiai vagy lelki anya legyen — a nő ösztönösen tudja, hogy adni, táplálni, másokat gondozni, másokkal és másokért szenvedni — hiszen az anyaság szenvedéssel jár — végtelenül értékesebb az Isten szemében, mint nemzeteket legyőzni vagy a Holdra szállni.”

11. Ferenc pápa: „Egy anyák nélküli társadalom emberséget nélkülöző társadalom lenne, mivel az anyák mindig, még a legrosszabb pillanatokban is, a gyöngédség, elkötelezettség és erkölcsi erő tanúságtevői… Legdrágább édesanyák, köszönjük nektek, köszönjük mindazt, amik vagytok a családotokban, és amit az Egyháznak és a világnak adtok.”

12. Guadalupei Miasszonyunk Szent Juan Diegonak: „Ne szomorítson vagy sújtson le a bánat. Ne töltsön el rettegéssel semmilyen betegség, aggodalom, szorongás vagy fájdalom. Hát nem vagyok-e itt én, a te Anyád? Nem borít-e be árnyékom és védelmem? Nem vagyok-e a te életed forrása? Nem rejtenek-e palástom redői téged? Nem vagy-e ölelő karjaimban? Van-e ennél többre szükséged?”

Fordította: Dr. Fedineczné Vittay Katalin
Forrás: CNA