Május 10. Húsvét 6. hete, hétfő
Húsvét 6. hete, hétfő – ApCsel 16,11-15; Jn 15,26-16,4
Felismertük-e, hogy mindegyikünknek milyen fontos szerepe van az üdvözítés művének szolgálatában?
Jézus tanítványai talán még az ő búcsúbeszéde alatt sem gondoltak arra, hogy nekik milyen fontos szerepük lesz Jézus üdvözítői művének folytatásában. Még kevésbé gondoltak arra, hogy olyan meghurcoltatások várnak rájuk, amelyekről Jézus beszélt: „eljön az óra, amikor mindaz, aki megöl titeket, azt hiszi, hogy szolgálatot tesz Istennek”.
Mi azt gondolhatjuk, hogy ezek a mondatok csak az apostolokra vonatkoztak. Esetleg elfogadjuk azt, hogy rajtuk kívül még a papokra érvényesek. De arra talán már nem gondolunk, hogy az egyszerű hívőkre is vonatkoznak. Hogyan is kerülhetnénk mi ilyen helyzetekbe? Egyszerűen úgy, hogy a Szentlélekre hallgatunk, és mindig azt tesszük, amit Ő mond nekünk.
A Szentlélek vezette Jézust földi működése során, a fogantatástól egészen a feltámadásáig. A Szentlélek által támasztotta fel az Atya Jézust, és Általa nyilatkoztatta ki a világnak, hogy Ő az Atya Egyszülöttje, Isten Fia.
Az apostolokat is a Szentlélek segítette. Ugyanúgy együttműködött velük, mint Jézussal. Vezette őket, sugallva, hogy hova menjenek, és hova ne menjenek. Ő adott isteni erőt emberi szavaiknak. A Szentlélek segítségével tudtak helyt állni és örömmel tanúságot tenni Jézusról akkor is, amikor meghurcolták őket.
A Szentlélek segít mindenkit a tanúságtételben.
Az Apostolok Cselekedeteinek mai részlete fényt vet a nőknek az Egyházat fenntartó szerepére is.
A szentleckében azt olvashatjuk, hogy Filippiben a megtértek között volt a bíborárus Lídia asszony, akinek „az Úr megnyitotta szívét, hogy figyelemmel hallgassa Pál szavait”. Ennek az asszonynak a nagylelkűsége megnyitotta az utat Európa missziójának megindításához!
Lídia megtérése és az ő vendéglátó szeretete emlékeztet minket arra a készséges lelkületre, amellyel Szűz Mária befogadta az örök Igét, amely nélkülözhetetlen volt üdvösségünk művében. Nagy szükség volt arra a szolgáló szeretetre is, amellyel Márta vendégül látta a Mestert. Vagy arra az odaadó figyelemre, amellyel nővére, Mária hallgatta Jézus tanítását. Továbbá azokra az asszonyokra, akik a háttérben gondoskodtak Jézusról és az apostolokról egész útjuk során.
Ismerjük el, és fogadjuk el, hogy a nők szerepe nélkülözhetetlen az Egyházban! Sajátos női karizmájukkal, sokszínű és nélkülözhetetlen tevékenységükkel kiegészítik a hithirdető és egyházszervező férfiak munkáját. Úgy kell együttműködniük az apostoli szolgálatot hivatásszerűen ellátó férfiakkal, amilyen egységben, mégis csodálatos munkamegosztásban Krisztus és a Szentlélek tevékenykedik.
Kérjük a Szentlelket, hogy teremtsen bennünk új, éber szívet, és tegye készségessé szívünket Jézus tanításának a teljesítésére, valamint adjon bátorságot és erőt, hogy mindig és mindenütt tanúságot tudjunk tenni a feltámadt Krisztusról!
Kommentáld!