Boldog Romzsa Tódor görögkatolikus püspökre emlékezünk liturgikus emléknapján, október 31-én. A püspök a szovjet vallás- és egyházüldözés idején elutasította a Rómával való egység megtagadását, és egészen a vértanúságig hűségesen szolgálta híveit.

Romzsa Tódor 1911. április 14-én született a kárpátaljai Nagybocskón (Velikij Bicskov), Máramaros vármegye rahói járásában görögkatolikus magyar családban. A huszti reálgimnázium után teológiai tanulmányait Rómában végezte.

A jó pásztor közel megy a megvetettekhez, képes az együttérzésre, és nem szégyelli megérinteni a beteg testet – fogalmazott Ferenc pápa homíliájában október 30-án, hétfőn reggel, a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmisén.

A pápa a tizennyolc éve beteg asszony meggyógyításáról szóló evangéliumi szakaszt magyarázva kiemelte: Lukács öt kifejezést használ Jézus viselkedésének leírására: látja, hívja, szól, ráteszi a kezét és gyógyít.

Három diakónust szenteltek Veszprémben

Október 28-án, Szent Simon és Tádé apostolok ünnepén Márfi Gyula veszprémi érsek diakónussá szentelte Merva Pétert, Simon Lászlót, valamint Szabó Zoltánt, a Veszprémi Főegyházmegye papnövendékeit.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Homíliájában Márfi Gyula érsek a szentelendőkhöz szólva kiemelte, hogy a szentelés során a Szentlélek által egy eltörölhetetlen kegyelmet kapnak.

Október 29-én a Szentatya a főparancsról szóló evangéliumi szakaszról elmélkedett, amikor elimádkozta a déli Mária-imát a Szent Péter téren egybegyűlt hívőkkel. Ferenc pápa beszédét teljes terjedelmében közöljük.

 Kedves testvéreim jó napot kívánok!

A mai vasárnapon egy rövid, de nagyon fontos evangéliumot hallunk a szentmisében (vö. Mt 22,34–40). Máté evangélista elbeszélése szerint a farizeusok összegyűlnek, hogy próbára tegyék Jézust. Egyikük, egy törvénytudó, a következő kérdéssel fordul hozzá: „Mester, melyik a főparancs a törvényben?” (Mt 22,36).

 Mennyire szeret bennünket Mária

     Arra kell törekednünk tehát, hogy úgy szeressük Máriát, ahogyan Koszt-ka Szent Szaniszló szerette, akinek elégséges volt, ha csak beszélni hal-lott a róla, s máris elfogta a vágy, hogy még forróbban szeresse. Szent Szaniszló új szavakat és megszólítá-sokat talált ki magasztalására és semmiféle ügybe bele nem fogott, mielőtt egy Mária kép előtt az áldását ne kérte volna rá. Ha pl. a napi zsolozsmát, a rózsafüzért vagy más ájtatosságát végezte, ezt önfeledt áhítattal tette.

Október 27-28. között rendezték Rómában a 3. Nemzetközi Humanitárius Jog koferenciát, melynek témája a polgári lakosság védelme a háborús konfliktusokban volt. Ferenc pápa október 28-án vatikáni Kelemen-teremben fogadta a konferencia résztvevőinek 250 fős küldöttségét.

A tanácskozásnak különleges történelmi jelentőséget adott, hogy éppen negyven éve, 1977-benfogadták el az 1949-es Genfi Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyvét, mely a polgári lakosság védeleméről gondoskodik háború esetén, a humanitárius szervezetek részéről.

Kiépült a negyvennégy erdélyi és magyarországi települést tömörítő, a lovagkirályhoz kapcsolódó kulturális, természeti és építészeti értékeket egyaránt bemutató Szent László-örökség út, amit október 27-én a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisvárdán nyitottak meg.

Az ünnepségen Kelemen Hunor, a programot elindító Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke elmondta, a kezdeményezés Szent László örökségének megőrzésére és megerősítésére, legendájának továbbvitelére irányul.

Az október 27-i emlékkonferencián neves előadók segítségével járták körül Boldog Batthyány-Strattmann László, a családapa, a férj, az orvos és a hívő ember életét az önkormányzat Értékmegőrzési Bizottságának Egyházügyi Munkacsoportja és az Alföld Idegenforgalmáért Alapítvány szervezésében.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A szecessziós kecskeméti Városháza Székely Bertalan freskóival díszített termébe hívta össze az érdeklődőket az önkormányzat egyházügyi munkacsoportja.

 

Jézus azon két apostolára emlékezünk ünnepükön, október 28-án, akikről a tizenkét apostol közül a legkevesebbet tudunk az újszövetségi Szentírásból.

 

 

 

Simon és Júdás szerepelnek az apostolnévsorokban (Mk 3,18; Mt 10,4; Lk 6,15; ApCsel 1,13). Lukács Simont „Zelótá”-nak nevezi, ebből arra következtethetünk, hogy Simon korábban a fanatikusan Róma-ellenes párthoz tartozott. Máté és Márk a buzgó melléknévvel említik őt, ez szintén a zelóták harcos pártjához való tartozására utalhat.

A szerémségi születésű Demeter (Démétriosz) ókeresztény vértanú, Szaloniki városának híres patrónusa a keleti egyház harcos szentjeinek sorába tartozik. Október 26-án halt meg vértanúként Thesszáliában, mert megtagadta a pogány istenek tiszteletét. 

A bizánci birodalomnak egyik kiemelkedő szakrális központja volt a szaloniki Demeter-bazilika. Ide került Demetrius vértanú holtteste, ám vérereklyéje Szávaszentdömötörben maradt. A Szalonikiban található sírjától hozott dömötörvíz és dömötörolaj kedvelt orthodox szentelmény volt.

A keresztény remény témájának szentelt katekézissorozat végére ért október 25-én a délelőtti általános kihallgatáson a Szentatya; a mennyországról, a keresztény ember végcéljáról elmélkedett.

Ferenc pápa katekézisét teljes terjedelmében közöljük.


Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Ez az utolsó katekézis a keresztény remény témájáról, amely elkísért minket e liturgikus év kezdetétől. Befejezésül a paradicsomról mint reményünk végcéljáról beszélek.

ATOLIKUS KÖZÖSSÉG hírei  Evarisztosz pápa

Rendben van, hogy járunk misére, jó keresztények vagyunk, de a fő kérdés az, hogy beléptünk-e Jézus Krisztus misztériumába? – emlékeztetett október 24-én reggeli homíliájában Ferenc pápa.

„A mai szentlecke Szent Pál Rómaiaknak írt levele, melyben az apostol ellentmondásokat használ – bűn, engedetlenség, kegyelem, megbocsátás –, hogy megértessen velünk valamit. Érzi, hogy képtelen elmagyarázni azt, amit szeretne megvilágítani. Mivel nincs rá elég szó, hogy elmagyarázza Krisztust, Pál meglök minket, taszít egyet rajtunk, hogy beleessünk Krisztus misztériumába – magyarázta Ferenc pápa.

Rendben van, hogy járunk misére, jó keresztények vagyunk, de a fő kérdés az, hogy beléptünk-e Jézus Krisztus misztériumába? – emlékeztetett október 24-én reggeli homíliájában Ferenc pápa.

„A mai szentlecke Szent Pál Rómaiaknak írt levele, melyben az apostol ellentmondásokat használ – bűn, engedetlenség, kegyelem, megbocsátás –, hogy megértessen velünk valamit. Érzi, hogy képtelen elmagyarázni azt, amit szeretne megvilágítani. Mivel nincs rá elég szó, hogy elmagyarázza Krisztust, Pál meglök minket, taszít egyet rajtunk, hogy beleessünk Krisztus misztériumába – magyarázta Ferenc pápa.

Pécsi Boldog Mór, másutt Pannonhalmi Szent Mór (1000 körül – 1070 körül) az első magyar származású bencés szerzetes, pannonhalmi apát, majd pécsi püspök. Gyermekkorában került Pannonhalmára, a bencés szerzetesek nevelték. Szent Imre herceg legendájából tudjuk, hogy Szent Márton hegyén volt bencés szerzetes. A rendben a Maurus, Mór nevet kapta.

A hagyomány szerint magyar szülőktől született 1000 körül. Szent Imre herceg legendájából tudjuk, hogy Mór Szent Márton hegyén volt bencés szerzetes. 

Fiatalon, körülbelül harmincéves korában lett apát.

Október 24.
*Sallent (Katalónia), 1807. december 23. +Fontfroide, 1870. október 24.

Claret Antal a spanyol egyház legnagyobb alakja volt a 19. században. A napóleoni idők viharai közepette született Barcelona közelében, Sallentban. Egész kicsi korától nagy buzgósággal imádkozott a papi hivatás kegyelméért: ,,Teljesen kilátástalan dolog számomra, de Istenem, te mindenható vagy!'' Azért látszott valószínűtlennek a papsága, mert testvérével együtt apja szövőműhelyében kellett segítenie.

 

  János a dél-itáliai Capestranóban született 1386-ban, tanulmányait kora leghíresebb jogi karán, a perugiai egyetemen végezte. Iskolái befejezése után kiemelkedő tehetsége elismeréséül már nagyon fiatalon a nápolyi királyság főbírája lett, majd Perugiában bíráskodott és a város kormányzója lett. Úgy tűnt, ragyogó világi karrier vár rá, és már családalapításra készült, amikor döntő fordulat következett be életében.

 Egy helyi háborúban elfogták, börtönbe vetették és a tömlöc mélyén látomása támadt: Szent Ferencet látta.

Október 22-én tartjuk idén a missziós világnapot, melyet 1926 óta minden évben megünnepel Egyházunk. Az alábbiakban közreadjuk Ferenc pápa „A misszió a keresztény hit szívében” címmel a világnapra írt üzenetét.

Kedves Testvérek!

A missziós világnap ebben az évben is Jézus személye köré gyűjt össze bennünket, aki „az örömhírnek első és legnagyobb hírnöke” (VI. Pál, Evangelii nuntiandi kezdetű apostoli buzdítás, 7.), aki folyamatosan hív bennünket, hogy hirdessük az Atyaisten szeretetének örömhírét a Szentlélek erejében.

Szeretettel, befogadással forduljunk a fogyatékkal élő emberek felé, lehetővé téve számukra a hitbeli képzést, hogy építő tagjai lehessenek a közösségeknek – buzdította a pápa az Új Evangelizáció Pápai Tanácsa által szervezett konferencia résztvevőit október 21-én a vatikáni Kelemen teremben.

Ferenc pápa a fogyatékkal élők olaszországi konferenciája résztvevőivel 
(2016. június 11.)

A katekézis és a fogyatékkal élő emberek címmel rendezett konferencián az evangelizálás és a keresztény képzés egyik fontos témájáról tanácskoztak.

Az Úr adja meg nekünk a belső igazság kegyelmét – ezért fohászkodott Ferenc pápa október 20-án, pénteken reggel a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmisén.

A mai liturgia Szent Pál Rómaiaknak írt leveléből (Róm 4,1–8) arra buzdít, hogy higgyünk Istenben, mert Isten valódi megbocsátása ingyenes, az ő kegyelméből, az ő akaratából történik, nem pedig tetteink által.

Tetteinkkel válaszolunk Isten ingyenes szeretetére, aki igazzá tett minket, és mindig megbocsát nekünk.

II. János Pál pápa október 21-ére helyezte IV. Károly liturgikus emléknapját. A boldog király ünnepét így nem halálának, hanem házasságkötésének évfordulóján üli meg az egyház, ezzel is felhívva a figyelmet példás házaséletére, valamint arra, hogy a házasság a szentté válás egyik kitüntetett útja.

IV. Károly 1887. augusztus 17-én született az alsó-ausztriai Persenbeug várában. Apja Ferenc József unokaöccse, Habsburg Ottó Ferenc főherceg, édesanyja Mária Jozefa szász királylány volt.

Október 20-a Vendel, a jószágtartó gazdák, pásztorok, juhászok védőszentjének emléknapja. Legendája szerint ír, más forrás alapján frank származású; mesébe hajló hagyomány szerint királyfi volt. Remetetársaival a Rajna-vidéken élt; egy uraság nyáját legeltette. Ereklyéit St. Wendelin városában őrzik, mely híres búcsújáróhely lett.

Vendelt (Skócia, 554 körül – Tholev, 617), akit  Wendalin, Wandalin és Windilin néven is említenek legendái, gyermekkorától mély hit jellemezte.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Pál édesapja, Lucas Danei kereskedő volt a Genovai Köztársaságban lévő Ovada városban. Első felesége korán meghalt, ezért másodszor is megházasodott. Második felesége, Anna-Maria Massari tizenhat gyermekkel ajándékozta meg. Pál 1694. január 3-án született, s hamarosan utána, a következő évben jött világra János nevű öccse, aki később hűséges társa lett.

Október 19.
+Kanada, 1642--1650.

Kanadai vértanúknak nevezzük azt a nyolc francia jezsuitát, akik a kereszténység második misszióját vezették a huron indiánok között. Név szerint: Daniel Antal, Garnier Károly, Lallemant Gábor, Brébeuf János, La Landei János, Jogues Izsák, Chabanel Natalis, és Goupil Renatus. A vértanúcsoportot Brébeuf Jánosról nevezték el, mert az ő életét ismerjük legrészletesebben.

A franciák 1603-ban léptek Kanada földjére. Ferences misszionáriusok 1615-ben és 1622-ben próbálták téríteni a huron indiánokat, de sikertelenül.

Október 16-án, hétfőn, az élelmezési világnapon Ferenc pápa beszédet mondott az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO római székházában, melynek magyar fordítását az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük.

Tisztelt főigazgató úr, tisztelt vezetőség, hölgyeim és uraim!

Köszönöm a meghívást és José Graziano da Silva professzor, főigazgató üdvözlő szavait. Szívből üdvözlöm a tagállamok képviselőit és mindenkit, aki a világ más részein működő FAO-székházakból kapcsolódik hozzánk.

Október 18. Szent Lukács ünnepe, akinek evangéliuma Isten irgalmasságát visszhangozza.

Az Apostolok Cselekedeteiben olyan részletekkel találkozunk, amelyek alapján feltételezhető, hogy Szent Lukács Antiochiában nőtt fel pogány görög nemzetiségű családban. Nagyon tájékozott a városban és az antiochiai keresztények körében.

Lukács nagy irodalmi műveltséggel rendelkezett. Egész életében nőtlen maradt. 40 körül tért meg, nem az első keresztények közt, mert az első keresztények (akik Szent István diakónus vértanúsága után menekültek el) csak a zsidók közt hirdették az evangéliumot.

Imádság feddhetetlen életért„Boldogok, akiknek az útja tökéletes, akik az Úr törvénye szerint élnek.” (Zsoltárok 119:1)

Ha azt mondtad volna Dávidnak, hogy egy napon házasságtörést fog elkövetni Betsabéval, Úriás feleségével, aztán pedig meggyilkoltatja a férjet, hogy eltussolja az ügyet, ő valószínűleg azt mondta volna: „Kizárt dolog!” Mégis megtörtént. Miután Istentől bocsánatot nyert, visszatekintve írta ezt az imádságot: „Boldogok, akiknek az útja tökéletes, akik az Úr törvénye szerint élnek.

 

 Ignác püspököt, akit Theophorosznak, azaz Istenhordozónak is neveztek, joggal számláljuk az apostoli atyák közé. Nem csupán azért, mert még személyesen ismerhetett több apostolt is, hanem mert kiemelkedik azok közül, akik az apostolok után következő nemzedékben folytatták az Egyház alapjainak építését. Ignác nemcsak oszlop volt az épülő Egyházban, hanem levelei által századokon át, egész a mai időkig megvilágosítja a hívők szívét. Igaz, mindössze hét levele maradt ránk, de ez a csekélynek látszó örökség cáfolhatatlanul bizonyítja Krisztus követése útjának járható voltát.

Október 15-én Ferenc pápa a Szent Péter téren mutatott be ünnepi szentmisét, melynek keretében szenteket is avatott. Homíliáját teljes terjedelmében közöljük.

A példázat, melyet hallottunk, Isten országáról mint egy lakodalomról beszél (vö. Mt 22,1–14). A főszereplő a király fia, a vőlegény, akiben könnyen felfedezhetjük Jézust. A példázat viszont sosem említi a menyasszonyt, hanem csak a sok meghívottat, vágyottat, vártat: nekik kell magukra ölteniük a menyasszonyi ruhát.

Margit Mária nővérre, vizitációs apácára, misztikus látnokra, Jézus Szent Szíve tiszteletének apostolára, a járványos gyermekbénulásban szenvedők és az árvák védőszentjére emlékezünk liturgikus emléknapján, október 16-án.

 

Corrado Giaquinto: Alacoque Margit Mária kontemplációja 
Jézus Szent Szíve előtt (1765)

Alacoque Margit Mária 1647. július 22-én született egy francia faluban, Lauthecourban (ma Verosvres része). 1655-ben, édesapja halála után Margitot a charolles-i klarisszák kollégiumába adták, ahol azonban nem maradhatott hosszú ideig, mert súlyos beteg lett: gyermekbénulás támadta meg.

Örömteli találkozóra került sor október 14-én, szombaton délelőtt a Szent Péter téren Ferenc pápa és a Vincés család szerzetesközösségei között.

A rend alapításának 400. évfordulóját ünnepli, és ebből az alkalomból szimpóziumot tart Rómában, melynek témája: „Idegen voltam és befogadtatok…”.

Közel 11 ezren jöttek el a pápai audienciára a világ minden részéről, hogy meghallgassák Ferenc pápa szavait Páli Szent Vince ereklyéje előtt, amelyet a Szent Péter-bazilika előtti téren helyeztek ki tiszteletadásra.

Október 15.
*Avila, 1515. március 28. +Alba de Torres, 1582. október 4.

Teréz abban a történeti korszakban élt, amikor a spanyol királyság kultúrája fénykorában és hatalma csúcsán állt. A család ősei oroszlánként harcoltak a mórok ellen, és ismételten inkább felgyújtották a várukat, mintsem átadják az ellenség kezére. Teréz szintén harcra született.

Apja Don Alonzo Sanchez de Cepeda, édesanyja Donna Beatriz de Ahumada volt. Tizenkét gyermekük közül három volt leány.

Október 14.
+ Vsz. 222.

A pápák életéről a 2. századig meglehetősen keveset tudunk. Legtöbbjüknek csak a neve maradt fenn, sőt néha az is nehezen követhető a hagyomány folyamatában. A 3. századtól azonban a pápák egyre határozottabb alakot öltenek mint az egyháztörténelem főszereplői. Közéjük tartozik Callistus pápa is.

A nevét írták Calixtus, Kallisztosz, Kalistus formában is. 217--222 között volt Róma püspöke. Fáradságos munka volt a hagyományában szétválasztani az igaz adatokat a hamisaktól, de miután megtörtént, aránylag sokat tudunk róla, mégpedig hiteles adatokat.

Az utolsó jelenéskor, 1917. október 13-án az egyes becslésektől függően 30-70 000 ember volt jelen. A megjelenő hölgy azt mondta, ő a Rózsafüzér királynője, és ezen a helyen állítsanak kápolnát a tiszteletére. A jelenés végén mindenki láthatta a csodát: a Nap egy ezüstkoronghoz vált hasonlóvá, szabad szemmel is lehetett szemlélni, saját tengelye körül forgott, mint egy tűzkerék, majd úgy tűnt, mintha a földre zuhanna.

 

A napcsoda után a fátimai jelenések Portugáliában az általános érdeklődés és figyelem középpontjába kerültek.

A Fatimai Boldogságos Szűz Mária

Száz évvel ezelőtt, 1917. május 13-án egy Cova da Iria („Béke völgye”) nevű helyen, a portugáliai Fatima közelében három pásztorgyermek, a tízéves Lúcia Santos és unokatestvérei, a kilencéves Francisco és a hétéves Jacinta Marto egy asszonyt pillantottak meg, aki ragyogóbb volt, mint a nap.

Az Asszony imádságra buzdította a gyerekeket, és arra kérte őket, hogy minden hónap 13-án jöjjenek el Cova da Iriába.

III. Eduárd, más néven HitvallóSzent Eduárd (angolul: Edward the Confessor[ (1005. márciusa– 1066. január 5.[), az utolsó előtti angolszász királ] 1042-től haláláig; Angliában a tényleges hatalom az oligarchák (Wessexi Godwin és hat fia,[Merciai Leofric,és az északi részek ura, Siward kezében nyugodott, a szentéletű Eduárd számára leginkább csak a keresztény vallás gyakorlása jutott.

 

 

 

 

II.

Korunk szentjére, XXIII. János pápára emlékezünk október 11-én. Hosszú csendes, szolgáló évek után került Szent Péter székébe, és felismerve az idők jeleit elindította az egyház megújulását.

XXIII. János pápa Angelo Giuseppe Roncalli néven született Olaszországban, a Bergamo melletti Sotto il Montéban 1881. november 25-én. Bergamóban és Rómában tanult. 1904-ben doktorált, és ugyanebben az évben augusztus 10-én szentelték pappá. Püspöki titkár volt és tanított a bergamói szemináriumban, majd az I.

Korunk szentjére, XXIII. János pápára emlékezünk október 11-én. Hosszú csendes, szolgáló évek után került Szent Péter székébe, és felismerve az idők jeleit elindította az egyház megújulását.

XXIII. János pápa Angelo Giuseppe Roncalli néven született Olaszországban, a Bergamo melletti Sotto il Montéban 1881. november 25-én. Bergamóban és Rómában tanult. 1904-ben doktorált, és ugyanebben az évben augusztus 10-én szentelték pappá. Püspöki titkár volt és tanított a bergamói szemináriumban, majd az I.

Szent István halála előtt Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Felajánlása óta a Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteljük a Szűzanyát. A külön ünnepet XIII. Leó pápa engedélyezte népünk számára.

Johann Lucas Kracker: Szent István országfelajánlása
(egri bazilika, 1773)

Az országfelajánlás 1038-ban történt, Nagyboldogasszony ünnepén. A Hartvik püspöktől származó legendában így olvashatunk erről: 

„Végre Isten irgalmából, a százszoros jutalom díjára érdemesen, láz vette le lábáról [a királyt], s mikor már nem volt kétséges halálának hamari napja, előszólította a püspököket és palotájának Krisztus nevét dicsőítő nagyjait; először megtárgyalta velük, hogy kit választanak helyette királynak.

Az Egyház ebben a történelmi pillanatban úgy érzi, meg kell újítania erőfeszítéseit és lelkesedését az evangelizálás örökös küldetésében. Erről beszélt Ferenc pápa szeptember 29-én az Új Evangelizáció Pápai Tanácsa tagjainak, akik ezekben a napokban tartották ülésüket a Vatikánban.

„A dikasztérium feladata, hogy az egyházi közösségben tovább éljenek az irgalmasság szentévének gyümölcsei, melyet az Egyház nagy hittel élt meg, újra fölfedezve a kiengesztelődés szentségét.

Rózsafüzér Királynőjének ünnepe hálaünnep a Szent Szűz közbenjárásáért, az Isten segítségéért. A törökök feletti Lepantónál aratott győzelem (1571. október 7.) után Szent V. Pius pápa, aki domonkos szerzetes volt, az ég iránti hálából az évfordulóra elrendelte a Győzelmes Miasszonyunk ünnepét (Festum B. M. V. de victoria), és a lorettói litániába bevezette a „Keresztények segítsége” megszólítást. A győzelmet az egész keresztény világ a rózsafüzér imádkozásának és a Szűzanya segítségének tulajdonította.

 

0Boldog az az ember, aki újra rátalál saját gyökereire. Ezzel szemben az, aki saját magát „pszichés száműzetésbe” küldi, sokat árt. Erről beszélt a Szentatya október 5-én, csütörtökön a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott reggeli szentmisén.

Fontos, hogy visszataláljunk saját gyökereinkhez, ahogyan azt megvilágítja a mai olvasmány Nehémiás könyvéből való szakasza (Neh 8,1–4a.5–6.7b–12). Egy nagy liturgikus gyülekezetről olvashatunk benne, amely Jeruzsálemben a Víz-kapu előtti területen gyűlt össze.

A karthauzi rend alapítójának élettörténetét idézzük liturgikus emléknapján, október 6-án.

Jusepe de Ribera: Szent Brúnó látomása (1643)

Brúnó Kölnben született 1030 körül. Családjáról csak annyit tudunk, hogy az alsó-rajnai tartomány nemességéhez tartozott. Gyermekkoráról sincs adatunk, egy 12. századi krónika annyit mond, hogy Brúnó alapos műveltségre tett szert a vallásos és a világi irodalomban. Tanulmányait a kölni káptalani iskolában kezdte, és Reimsben fejezte be.

Október 4-én Ferenc pápa folytatta a reményről szóló katekézissorozatát. Hangsúlyozta, hogy a feltámadt Jézus az ő Lelkével alakítja át a tanítványok életét, és ezért minden kereszténynek elsősorban a maga megváltozott életével kell tanúnak lennie.

A Szentatya katekézisét teljes terjedelmében közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

A mai katekézis témája: „A remény misszionáriusai ma”. Örülök, hogy októberben beszélhetek erről, mert az Egyházban külön a misszióknak szenteljük ezt a hónapot, és annak is örülök, hogy éppen Assisi Szent Ferenc ünnepén beszélhetek erről, mert ő nagy misszionáriusa volt a reménynek.

 

„Amikor már közel voltak Jézus szenvedésének és megdicsőülésének napjai, elhatározta, hogy Jeruzsálembe megy. Követeket küldött maga előtt…” – a Szent Márta-ház kápolnájában tartott reggeli szentmisén október 3-án a Szentatya a napi evangéliumi szakasz kezdősoraira építette homíliáját.

Jézus „úton van tanítványaival Jeruzsálem felé, mert beteltek a napok, amikor majd felemeltetik a magasba. Szenvedése és a keresztje közeledtével Jézus két dolgot tesz: először is szilárd eltökéltséggel útra kel, vagyis elfogadja az Atya akaratát, és így megy tovább, másfelől pedig bejelenti mindezt az apostoloknak” – fogalmazott a kedd reggeli szentmisén a pápa.

(Assisi, 1182. július 5. - Porciunkula 1226. október 3.) a ferences rend megalapítója; Itália, az állatok, a kereskedők és a természet védőszentje.

Eredeti neve Giovanni di Bernardone volt, de leginkább Francesco néven ismerték, ugyanis édesanyja francia volt, s Franciácska néven szólította a fiát, melynek olasz megfelelője Francesco. Édesapja Pietro di Bernardone volt, Assisi-beli gazdag ruhakereskedő, a tehetős vállalkozói kör egyik befolyásos tagja. 

Ferenc tanulmányokkal töltötte ifjúsága nagy részét.

BOLDOG BOGDÁNFFY SZILÁRD püspök és vértanú

Hivatalos emléknapja: október 3.

Bogdánffy Szilárd 1911-ben Feketetó községben (Torontál megye) született. Temesváron a piaristák gimnáziumában tanult. A nagyváradi Teológiai Akadémiáról tanárai a budapesti Központi Papnevelő Intézetbe küldték a kiváló növendéket, tanulmányai befejeztével azonban visszatért egyházmegyéjébe, itt szentelték pappá 1934. június 29-én. Élete meghatározó motívuma ettől kezdve a katolikus ifjúság oktatása és lelki vezetése volt.

Október 1-jén, vasárnap délben a Szentatya a munka világának képviselőivel találkozott, és a hozzájuk intézett beszéd után mondta el a szokásos déli Angelust.

A Szentatya beszédét teljes terjedelmében közöljük.

Kedves testvéreim, szép vasárnapot!

Köszöntelek mindnyájatokat, akik a munka világához tartoztok, annak sokféle megjelenési formájában. E megjelenési formák között sajnos a kedvezőtlen is jelen van, vagyis a munkanélküliség – időnként aggasztó – nehéz helyzete.